Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 8. Tilcsik György: Egy közgyűlési botrány a reformkori Vas megyében
RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Tilcsik György EGY KÖZGYŰLÉSI BOTRÁNY A REFORMKORI VAS MEGYÉBEN Az 1839/40. évi magyar országgyűlés egész menete és lefolyása világosan és egyértelműen bebizonyította, hogy a bécsi udvar által az előző diéta óta kendőzetlenül alkalmazott durva és az alkotmányosságot teljesen figyelmen kívül hagyó, egyszersmind a liberális ellenzék, de az egész ország erejét és ellenállókészségét lebecsülő terrorpolitika hibás alapelvre épült, és ennek következtében a kormány - ha átmenetileg is, de - visszatérni kényszerült a törvényes formák betartásához. így az 1840-es évek elején a közélet mind szabadabbá váló légkörében a vármegyék közgyűlései, pontosabban az azokon elfogadott határozatok mind nagyobb jelentőségre tettek szert, bár ezen megállapítás elsődlegesen azokra a közgyűlésekre érvényes, amelyeken olyan, a vármegyék egész politikai életét alapvetően befolyásoló döntések születtek mint a tisztviselők megválasztása, az országgyűlési követek kijelölése és beszámoltatása, valamint az országgyűlési követutasítások tartalmának meghatározása. Ezeken a közgyűléseken a szembenálló felek között kiélesedett és nem egyszer elmérgesedett politikai viták többször is heves összecsapásokhoz vezettek, és nem számított ritkaságnak az sem, hogy botrányos jelenetek zavarták, akadályozták vagy tették lehetetlenné az érdemi munkát. Ezek a botrányok nyilvánvaló és szoros összefüggésben voltak azzal, hogy a tisztújító, követválasztó vagy az utasításokat véglegesítő vármegyei kongregációkon szerte az országban a néhány tucatnyi rendszeres résztvevő mellett, gyakran nagyszámú, politikailag teljesen iskolázatlan kis- vagy birtoktalan nemes is megjelent, akik a fentiekből következő manipulálhatóságuknál fogva akár többségként, akár nyers erőként kiválóan felhasználhatók voltak a napi politikai küzdelemben, azaz az éppen szőnyegen lévő kérdésekkel kapcsolatos határozatok meghozatalában. így azután az 1840-es években több, olyan vármegyei közgyűlés zajlott le Magyarországon, amelyen a megyeszékhelyre becsődített, általában itallal, ritkábban pénzzel befolyásolt kisnemesi tömeg agresszív fellépése döntött el botrányos körülmények között nagyfontosságú kérdéseket. 1 Az alábbiakban egy ilyen, közelebbről Vas vármegyében, nevezetesen pedig a nemesi adómentesség megszüntetésével kapcsolatos vita nyomán kirobbant közgyűlési botrány azaz egy, a feudáliskori Magyarország legfontosabb középszintű politikai döntéshozó és önkormányzati fórumán lezajlott nyílt konfliktus - kiváltó okait, lefolyásának körülményeit és közvetlen következményeit igyekszünk feltárni és bemutatni. 1. VARGA János: Megye és haladás a reformkor derekán (1840-1843). I. rész. In: Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 11. Szerk.: KANYAR József. Kaposvár, 1980. 179-183. p.
