Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 2. Ö. Kovács József: A zsidóság és környezetének konfliktusai a 18-19. században egy Duna-Tisza közi mintavétel alapján

Más tájon és történeti közegben, jóval élesebb konfliktusok között telepedhettek be a zsidók a Vas megyei Szombathely városába.29 A haszonelvű, józan piaci megfontolások végül itt is lehetővé tették a rendi korlátok megkerülését. A zsidóság és a környezet együttélése azonban Nyugat- és Észak-Dunántúlon nagy kitörésekkel (Szombathelyen 1848 áprilisában a zsinagógát is lerombolták) járt, míg vidékünkön nem volt ilyen fokú zsidóellenes megmozdulás. Kecskeméten 1848-49-ben a zsidók nemzetőrként is aktív szerepet vállaltak az önvédelmi harcban. Markánsan mutatja a régiók, települések közötti eltérést az is, hogy a magyarosodás útjára lépett és Chorvin Áron által szervezett aradi hitközséget mintának tekintette az ún. zsidó haladási párt, s a későbbi kor neves történésze, Márki Sándor szerint sem lehetett - a kisebb konfliktusokat leszámítva - Aradon antiszemitizmusról beszélni 30 Összességében: a korabeli mezővárosi társadalom életében zajló érdekütközések révén is a zsidók jelentős mértékben serkentették a lakosság árútermelésbe való aktív bekapcsolódását, előtérbe helyezték az üzleti vállalkozásokat. Akarva - akaratlanul is hozzájárultak a tradicionális paraszti életmód felbomlásához, a nemesi értékrend megváltoztatásához. A régiók közötti különbségekre is jellemző, hogy a Duna-Tisza közén nem ütköztek akkora ellenállásba, mint ahogy például ez az ország nyugati részén tapasztalható volt. Az okok közé tartozhattak többek között a Duna-Tisza köze településeinek a török korba visszanyúló fejlődészavarai, polgárosodásának gyengeségei, valamint a betelepedő zsidók asszimilációs törekvése. A konfliktusokat tekintve még az is megfigyelhető, hogy sokszor korántsem volt nagyobb a zsidóság és környezetének, szembenállása, mint a lakosság egyéb rétegei közötti ellentét. A zsidók asszimilációs folyamatának társadalomtörténeti szakaszait

31 (megtelepedés, kettős kultúra, beolvadás) kísérő külső és belső konfliktusokat megítélésem szerint a következő tényezők tették sajátossá: más kultúra és vallás, a jogegyenlőség hiánya, a perifériáról elinduló népesség kényszerhelyzetek és tradíciók által meghatározott vállalkozásai, s maga az integráló közeg reagálásai, társadalomfejlődési zavarai. Többség és kisebbség konfliktusaként mindezt igazán csak a jogegyenlősítés - 1867, 1894 - után lehet vizsgálni. Ha sarkítani akarnék, akkor azt mondhatnám, hogy két, kezdetben erősen különböző világ és felfogás ellentéte volt ez. S talán pontosabban szólva, a csíraállapotban lévő magyarországi kapitalizmus kihívásaira az elsők között mozduló, profitorientált zsidóság ütközött meg a patriarchálisnak nevezhető, rendi szerkezetet őrző elemekkel.

32 Ez a megállapítás természetesen elfedi a táji - történeti különbségeket és átmeneteket. 29. Ö. KOVÁCS József: A szombathelyi zsidók betelepülése, helyzete a XVIII. század elejétől 1848-ig. Vasi Szemle, 1985. 2. sz. 248-275. p.; Még bőv: Id.: SIMON V. Péter. Zsidóellenes zavargások Vas megyében 1848 tavaszán, 117-131. p. In: Főiskolai Tudományos Közlemények. IV. k. Szombathely, 1984. 30. MÁRKI Sándor Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. Második rész. Arad, 1895. 760-761. p.; Szegedre hasonlóképpen Id.: MARJANUCZ László: A szegedi zsidó családok a 19. században, 3. p. In: Szeged művelődéstörténetéből, 6, Szeged, 1988. ,31; HANÁK Péter: A lezáratlan per, 360-362. p. In: Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Bp. 1984. 32. Vö. pl.: VÖRÖS; Károly: A magyarországi társadalom (1790-1848), 578. p. In: Magyarország története 1790-1848. Bp. 1980.; WEBER, Max: A modern kapitalizmus kialakulása, 223-224. p. In: Uő: Gazdaságtörténet. Bp. 1979. 162 i