Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 1. Tar Ferenc: Festetics Tasziló gróf, majd herceg és Keszthely konfliktusai

dúsgazdag földbirtokos elhatározása jelzi, hogy a város vezetőivel meglevő korábbi összhang megbomlott, (id. Reischl Vencelt 1893 után Nagy István követte a városbírói székben.) Természetesen föl kell vetnünk azt a kérdést, hogy hogyan alakult Keszthely és a Festetics család kapcsolata az 1918-19-es forradalmak idején. Keszthelyen 1918. november 2-án alakult meg a Nemzeti Tanács a városbíró Reischl Imre elnökletével. Tehát a település irányításában nem következett be gyökeres változás. Erre egy hónap múlva került sor, amikor a keszthelyi Nemzeti Tanácsban kicserélődtek a személyek. Az ennél is nagyobb politikai változásra 1919. március 22-én a keszthelyi direktórium megalakulásakor került sor.6 A forradalmi napok, hónapok, illetve a proletárdiktatúra idején a hercegi család elhagyta Keszthelyt és az országot is. A Tanácsköztársaság keszthelyi újságja a "Test\>ériség", a politikai irányvonalnak és direktíváknak megfelelően többek között többször is hevesen támadta az elüldözött földbirtokos osztályt. Ezért is meglepő, hogy az újságban nem találunk olyan írásokat, amelyek egyértelműen a Festetics család ellen íródtak volna. Ebben nyilván az is szerepet játszott, hogy az uradalom tisztjei a hercegi család vagyonából 1918-ban és 1919-ben is hozzájárultak az ellátási nehézségek csökkentéséhez. A forradalmi napok elmúltával Festetics Tasziló és családja viszatért keszthelyi kastélyába, ahol nagy rombolást nem tapasztalt. Az új Magyarországon azonban mégsem igazán érezte jól magát. Nem pusztán a trianoni csapás súlytotta le, hanem elsősorban királyhűsege miatt az, hogy a Habsburgok elkerültek az ország éléről és Magyarország első embere egy nálánál alacsonyabb rangú középbirtokos, Ferenc József egykori szárnysegéde, Horthy Miklós lett. Mindezek visszahúzódóvá tették. Ez a magatartása különösen fokozódott felesége 1922-ben bekövetkezett halála után. Kevés kapcsolatot tartott a keszthelyi lakossággal, főúri vadászataira csak nagyon magas rangú méltóságok érkeztek. A település lakossága csak távolról figyelhette a hercegi kastély életét. A visszahúzódó özvegy csak ritkán mutatkozott a nyilvánosság előtt, sőt a kastély parkjában való sétálás alkalmával is megkövetelte alkalmazottjaitól, hogy magányában ne zavarják. Ezért terjedhetett el róla az, hogy "embergyűlölővé" Vált. Az 1920-as években és a harmincas évek elején a korábbi konfliktusok Keszthely és a herceg között eltompultak, Festetics Tasziló kevéssé foglalkozott a városi ügyekkel. 1933-ban Keszthelyen hunyt el. Jellemére, magatartására, emberekhez való viszonyára a - Keszthelyi Hírlap nekrológja utal: "Festetics Tassilo herceg a nagy halott, egy egész ország sőt egész Európa érdeklődése közben került díszes koporsójába. A kivételes nagyoknak kijáró tisztelet vette körül életében, kivételes mély gyász áll koporsója körül is... Egy bizonyos: Festetics Tasziló herceg volt a történelmi Magyarország legnagyobb arisztokratája. Egymagában reprezentált egy egész korszakot, a kiegyezés utáni Magyarországot, annak arisztokráciáját ... Mint embert, szerették bizonyos titokzatossággal körülvenni. Való igaz, hogy nem kereste az utca nyilvánosságát... "? II. Festetics Tasziló és hitbizományi központja, Keszthely közötti ellentétek, konfliktusok nehezen kimutathatók, a felszínen szinte ezek nem is léteztek. Mégis úgy ítéljük meg, hogy a 18. és 19. századi a földesúri függőségtől való elszakadási törekvések a 19-20. század fordulóján is megmaradtak és ezért a nagyhatalmú arisztokrata család és az 1870-es évektől nagyközséggé degradálódott település között valós ellentétek feszültek, amelyek ritkán a felszínre is jutottak. 6. CZEGLÉDI József - SÁGI Károly: Adatok a Tanácsköztársaság keszthelyi történetéhez. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. Veszprém, 1965. pp. 163-190. p.; TAR Ferenc: Keszthely 1918-19-ben. Keszthely, 1989. Kézirat. 7. Keszthelyi Hírlap, 1933. május 7.1. p. 153