Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
II. NEMESEK, POLGÁROK, ETNIKUMOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 1. Erdmann Gyula: A Zemplén megyei nemesség tagozódása, jövedelmi viszonyai a 19. század első felében
90 gr. Teleki József — mint bécsi lakos, gr. Keglevich János Borsodból, gr. Forgách Zsigmond Abaújból, a jászói prépost, az egri érsekség stb.}. Az arisztokrácia és a főpapság szerette a " tokajit " saját termésként fogyasztani és kínálni. /7/ 1800-ban pl. Jekelfalussy József 510 "telek" jövedelmű birtoka 33 tagban terült el. E birtok " szabályos " Zemplén megyei nagybirtokszerkezetet mutat: szőlő Mádon és Tállyan, lakóház Sátoraljaújhelyen (a megyeszékhelyen) és sok kisebb-nagyobb birtoktest több kerület községeiben. /8/ Ez az 5 % uralta a politikai küzdelmekben a megyei közgyűlést, meghatározva a megye országgyűlési szavazatait is. A középbirtokosok jórészt személyesen vettek részt a megyegyűléseken, a nagybirtokosok már inkább uradalmi tisztjeik, vagy a birtokaikon élő, függésükben tartott törpebirtokos illetve nincstelen nemesek révén gyakoroltak hatást a közgyűlésekre. /91 Szabad György : A Kisnemesség társadalmi és politikai állása a reformkorban (in. A Nógrád megyei múzeumok évkönyve, Salgótarján 1981, 113. p.). Hasonló a szóródás Nógrádban is ( Pálmány Béla : Köznemesek a szécsényi Forgách uradalomban 1542-1848. in. Tanulmányok Szécsény múltjából 5., Salgótarján 1982. 52. p.). /10/ Az összeírásban látható címek is utalnak a különbségekre: a nagybirtokos arisztokrata gr. Csákyt " excellenciás gróf úr "-ként, a nagybirtokos, de köznemes Rholly Istvánt " tekintetes úr "^ként, a középbirtokos arisztokrata gr. Vandernáthot " méltóságos gróf-ként, az elszegényedett Dessewffy grófnőt szimpla "g róf "-ként, a gazdagabb köznemeseket. "ú_r"-ként, a szegényebbjét " ne mW'-ként jegyezték be. /11/ Az összes birtokos valamennyi birtokának rovatonkénti adatösszegét kategóriánként összegezni, s így pontos átlagos számítani képtelenség, így egy megoldás maradt: kerületenként 8-10 (más-más községben fekvő) birtok adatait írtam ki mintavételként, azaz egy-egy birtoktípus esetén mintegy 150 birtok adatai alapján számítottam átlagértékeket. /12/ Galgóczi Károly : Magyarország-, a Szerbvajdaság s Temesi Bánság mezőgazdasági statisztikája, Pest 1855. 29. p. illetve Varga János : A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1767-1848. Bp. 1967. 109. /13/ Szabad György : A tatai és gesztesi Eszterházy uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra, Bp. 1957. 97. p. Akadt azért néhány zempléni gazdaság, melyben már ekkor is okszerű erdőgazdálkodás folyt: így hg. Breczenheim Ferdinánd sárospataki és regéci uradalmában és Lónyay Gábor birtokain. ( Galgóczi . im. 300. p.) /14/ Megjegyzendő még, hogy a rétek jövedelme megközelíti, illetve eléri a szántókét a bodrogközi törpe- és kisbirtokon, s általában a göröginyei járás területén (s így feltehetőleg a sztropkái járásban is, melynek rovatos táblái nincsenek meg), az újhelyi járás jómódú középbirtokain és nagybirtokain túl is haladja a szántók jövedelmét, ami e részeken illetve birtokkategóriákban az állattartás, nagyobb birtokok esetén főként a juhtartás jelentőségére utal. Az erdőjövedelmeknél utalni kell arra, hogy a számok nem jelzik pontosan az erdők nagyságát a birtokokon belül, mivel az alsó és közép-
