Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
V. HIERARCHIA, BÜROKRATIZÁLÓDÁS ÉS MOBILITÁS A 18-19. SZÁZADBAN - 13. Gyáni Gábor: Migrigáció és mobilitás: A városi munkásság szerkezete a két világháború között
RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Gyáni Gábor: MIGRÁCIÓ ÉS MOBILITÁS: A VÁROSI MUNKÁSSÁG SZERKEZETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A munkásság, közelebbről a nem mezőgazdasági fizikai dolgozók nagy táborának a földrajzi és szociális mobilitási folyamatainak feltárásával adós még történetírásunk. A saját szóhasználatunkban városi munkásság nak nevezett, különböző rétegekből összeálló osztály egyes elemeiről ilyen tekintetben alig áll rendelkezésünkre érvényes történeti elemzés. Ki kell emelni Lackó Miklós kereken negyed évszázada közzétett kutatási eredményét, amely ä származási viszonyokat rekonstruálja szűken az ipari munkásság körében. De még Lackó sem meríti ki — akár az ipari munkásságra vonatkozóan sem — a mobilitás témakörét, hiszen nem foglalkozik annak területi aspektusával. /1/ Máig használt alapvető monográfiája óta azonban egyetlen említésre méltó írás sem látott napvilágot a munkásmobilitásról. Jelen tanulmányunk nem többre, pusztán a statisztikai alapvetésre vállalkozhat. Ezen belül is megelégszik a népszámlálások adta lehetőségek kiaknázásával. Ennek megfelelően a szerző kénytelen a téma pontszerű megközelítését adni, hiszen sem a migrációra, sem az intergenerációs belépési mobilitásra 1930 előttről és utánről nincs (népszámlálási) statisztikai makroadatunk. Tetszik vagy sem, egyetlen időmetszet jellemző adatsorainak a felvillantását tűzzük célként magunk elé. Úgy véljük azonban, hogy ezen adatok a két világháború közti általános képet megközlítően, a maga kontúrjában így is jól kifejezik. Ami igazán hiányzik belőlük, az a változás, a dinamika érzékeltetése. Különböző minták és részpopulációk jövőbeli vizsgálatba vonása nélkül azonban nem képzelhető el a dinamika megismerése irányába való továbblépés. Röviden szólni kell még arról, hogy milyen munkásság-fogalommal élünk e helyen. A városi munkásság terminus technicus felöleli az összes nem mezőgazdasági szektor és foglalkozási ág ún. egyéb segédszemélyzetét. Mindez azért kíván külön kiemelést, mert a munkásság kifejezés lassan az ipari proletariátus szinonimájává lett, holott — megbízható adatok szerint — mennyiségileg vele egyenrangú szerepet játszott a szolgáltatás munkástömege, amely éppúgy integráns része a városi (nem mezőgazdasági) proletariátusnak, mint e szektor önállói a nem mezőgazdasági kispolgárságnak. A téma megközelítésének itt követett útja tehát annyiban is szakít a hagyományokkal, hogy széles munkásságfogalommal operál. Munkásmigráció t Sajnos, csak az 1930-as népszámlálás összeállítói gondoltak rá, hogy a születési hely statisztikáját ne pusztán az egyes gazdasági főágak szintjén, de a kisebb társadalmi kategóriákra, így külön az egyes segédszemélyzeti csoportokra lebontva is közzétegyék. Persze még ez az adatbázis sem teljes
