Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
V. HIERARCHIA, BÜROKRATIZÁLÓDÁS ÉS MOBILITÁS A 18-19. SZÁZADBAN - 7. Zachar József: Magyar huszárok a 18. századi francia haderőben
449 A francia hadvezetés a spanyolok elleni 1719-es hadrakeléskor igyekezett ismét szaporítani a huszárok számát, és akkor is számos magyar állt be a Ráttky-ezredbe. A pontos létszámadatok egyelőre sajnálatos módon még nem ismertek, csak annyi bizonyos, hogy a korábban a török oldalán fegyvert fogott kurucok közül 283 fő hajózott át és állt be ebbe az egységbe. A Ráttky-huszárok harci sikerei alapozták meg a magyar gróf Bercsényi László ezredes, Franciaország későbbi marsallja kérelmét, hogy a francia udvar engedélyezze számára is egy önálló huszárezred alapítását. Csak a szervezéshez nélkülözhetetlen néhány tisztet kérte áthelyezni a Ráttky-ezredből. A többieket, legalább részben, magyarokból maga kívánta toborozni. Tudatában volt azonban annak is, hogy nincs még egy ezredre való magyar szolgálaton kívül francia földön. így ahhoz is engedélyt kért, hogy a magyarok biztosítása érdekében az Oszmán Birodalomban élő magyarok között tevékenykedhessen. Miután az uralkodó nevében kinevezték ezredtulajdonossá, Bercsényi engedélyt kapott az áthajózásra. Ott II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai segítségével mintegy 300 ifjú vitézt toborzott. Ezek csak kisebb részben tartózkodtak oszmán fennhatóságú területen, többségük, 175 fő a.toborzás hírére egyenesen magyar szülőföldjéről szökött át a határon, vagy a szomszédos területekről érkezett a hír hatására. 1721/22-ben megtörtént azután az ezredszervezés. (Ez az egység egyébként megélte 1. huszárezredként a 20. századot.) Az otthonról való elszökés folyamatos volt, a következő rövid békeidőszakban még 13 fő a Bercsényi- 26 fő pedig a meggyengített Ráttky-ezredbe nyert beosztást. Kezdetben a Bercsényi-huszárezred csak nevében volt lovasltott egység. 1722. január 22-i beadványában így fogalmazott az ezredtulajdonos: " Az ezred jelenleg gyalogszolgálatra beosztott, ez pedig erősen elveszi a huszárok kedvét? akik nincsenek hozzászokva az ily en szolgálathoz ". Lóval é"s megfelelő felszereléssel való ellátásra huszáronként 300 livre összeget kért és kapott. A Ráttky- és a Bercsényi-huszárezred létszámát a korai művek ebben az időben 430—856 fő közöttinek jelzik. Forrás egyenlőre csak a Ráttky-ezred 1732-es mustrájára vonatkozóan áll rendelkezésünkre. E szerint 4 században 245 fő szolgált, közülük 60 volt magyar. Osztrák forrásunk arra utal, hogy ez a teljes ezredlétszám volt. Mivel ugyanekkor a Bercsényi-ezred is 4 századból állt, ezzel kapcsolatosan is hasonlót tételezhetünk fel, és az előzőekben közölt korai adatokat túlzőaknak minősíthetjük. 1733-ban, a lengyel örökösödési háború kitörésekor a francia huszárezredek létszámát egyenként 633 főben szabta meg a hadvezetés. A szükséges létszám biztosítását ismét a jó viszonyra építve, az oszmán felségterületre küldött franciaországi magyar toborzótisztek ténykedésétől várták. Ez olyannyira sikerrel járt, hogy legalább 77 fő közvetlenül magyar földről, további 50 pedig szomszédos területekről szökött át ezekhez a toborzótisí'tekhez. A közvetlen osztrák-francia összecsapásra tekintettel a hadvezetés abban is bízott, hogy a szembenálló Habsburg-hadaktól is számos magyar huszár fog elszökni. Ezért már 1733. december 21-én ezredalapítási pátenst bocsátott ki az uralkodó az ezredtulajdonossá kinevezett magyar gróf Esterházy Bálint József kapitány részére. Itt kell megemlíteni, hogy ekkoriban még franciaországi toborzással egyáltalán nem látták biztosítottnak a szükséges létszám elérését. Ezért történt még 1723-ban, hogy szintén magyar nemes Dessőffy Bálint alezredes ugyan elnyerte az ezredtulajdonosi kinevezést, de toborzási engedélyt egyáltalán nem kapott. Az Esterházy-ezred is csupán 1735. január 25-én állhatott fel. (Ez az egység is megélte a 20. századot, mint 2. huszárezred.) Ám az ezredlétszám roppant szerény volt, a magyarok nagyarányú átszökésébe vetett remények hiúnak bizonyultak. Esterházy egységét kezdetben mindössze 12 tisztből és 100 főnyi legénységből
