Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

V. HIERARCHIA, BÜROKRATIZÁLÓDÁS ÉS MOBILITÁS A 18-19. SZÁZADBAN - 6. Gyarmathy Zsigmond: Adalékok Kállay Miklós szabolcsi főispán (1922-1929), később miniszterelnök portréjához Olchváry Pál naplója alapján

443 Ott voltak a föispánék is, akik kisvonaton együtt érkeztek Olchváryval. "Lajos a csepegő esőben előre sietett s az első kocsiba ült, én vele mentem Mikecz Ödönnel és Barkóczyval. Ezért persze a főispán újra felhúzta az orrát, nem szólt semmit, csak az alispán említette, hogy haragszik. Én mondtam az alispánnak, hogy Dombrádon nem vagyok főszolgabíró, így egy régi ismerős temetésén épen oly privát vendég vagyok, mint bárki más. De persze a szertelen hiúság és ostoba Kállay gőg sokat pretendál, de én arra nem sokat adok." /37/ Újabb súrlódásra adott alkalmat az, hogy Olchváryt a járásban ott töltött 25 évének tiszteletére jubileumi ünnepségen köszöntötték. Ez még az alispánnak sem nagyon tetszett, "azt mondja nem olyan időket élünk. Arra persze nem volt válasza, hagy akkor Nyíregyházán az egyik bankett miért éri a másikat. Különben eddig Nyíregyházáról 16-20-an jelentkeztek. Egy cseppet sem bánt, ha a főispán és az alispán elmaradnak. Utálom a pöffeszkedő, irigy frátereket." "1926. okt. 10. Nagy kellemetlenségem volt, a pimasz Kállay Miklós reám támadt, hogy az autóverseny útján rendetlenséget észlelt. Ma volt ugyanis a nagy autóverseny Debrecenből indulva Rakamazon és Vencsellőn, Báva, Tiszabercel érintésével Kisvárda felé. A főispán dühös volt, mert lemaradt a gyorsasági versenyből. Nagyon bosszantott az eset, autón utána küldtem Horváthot (szolgabírót), tudakolja meg, hol volt rendetlenség. Csak annyit tudott mondani, hogy a leventék későn sorakoztak, a csendőrök rossz oldalon állottak, Vencsellőnél a gyerekek az úton átszaladtak. Persze ily bánásmód után a gávai és a vencsellői jegyző és bíró ellen azonnal elrendeltem a fegyelmi vizsgálatot." "Nyíregyházán azt beszélik, hogy Kállay Miklós beadta lemondását." /38/ A hír ellenére is a visszavonulásra gondolt Olchváry, "mert nem érdemes tovább szolgálni, különösen a mai itteni rezsimben." /39/ "1932. szept. 29. Ma este nevezték ki Gömbös Gyulát miniszterelnökké. Kötve hiszem, hogy alakítandó kormánya hosszúéletű legyen." "okt. 1. A régiből Gömbösön kívül csak Keresztes Fischer belügyminiszter maradt meg, Kállay Miklósnak Bethlen kierőszakolta a földmívelésügyi tárcát. Persze egy tönkrement birtokos alkalmas lesz az országos gazdálkodásra." /!/ A naplóból nagyon sok kérdéshez kaphat a kutató adatokat. A közélet dolgairól, a bel- és külpolitikáról az eddig említetteken túli eseményekről, közlekedésről, kultúráról, könyvtárakról, a mozik és szinház műsoráról, étlapokról, menükről s nem utolsó sorban az árakról. Mi itt most ezt a két szabolcsi dzsentrit idéztük fel, és miközben Olchváry lerántotta a leplet főnöke megyei machinációiról, önmagán át elénk tárta a szabolcsi közigazgatási dzsentrit, aki lehetett ugyan józan életű, de hazafiságának csúcsa a díszmagyarban merült ki. Embersége is és közhasznú szervező tevékenysége is csak a jómódú parasztokig hajolt le kivételesen, igazán az urak között érezte jól magát, s ha ellene volt is a mágnásoknak, barátai a nagybirtokosok, a nagybérlők voltak és boldog volt, ha valamelyik báró, gróf, vagy főherceg közelében ülhetett a díszvacsorán.