Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

V. HIERARCHIA, BÜROKRATIZÁLÓDÁS ÉS MOBILITÁS A 18-19. SZÁZADBAN - 6. Gyarmathy Zsigmond: Adalékok Kállay Miklós szabolcsi főispán (1922-1929), később miniszterelnök portréjához Olchváry Pál naplója alapján

RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Gyarmathy Zsigmond: ADALÉKOK KÁLLAY MIKLÓS SZABOLCSI FŐISPÁN (1922-1929), KÉSŐBB MINISZTERELNÖK PORTRÉJÁHOZ OLCHVÁRY PÁL NAPLÓJA ALAPJÁN A naplónak itt most csak azokat a részeit mutatjuk be, amelyek a Szabolcs megyei közélet politikai háttérjátékaira világítanak rá. Kállay Miklós /1/ Szabolcs megye főispáni székét 1922. február 11-én foglalta el. A találgatások emlegették báró Feilitzsch Bertholdot /2/, valamint Olchváry Pál gávai főszolgabírót is. "Megjelent a választási kormányrendelet." "Zoltán /3/ írta, hogy én is kombinációban voltam, de nem hiszem, mert egyáltalán egy lépést sem tettem." /4/ "Az alispán tudatta, hogy a járásom külön képviselőt kap, lépjek fel mindenesetre. Természetesen nem fogadhattam el az ajánlatot. Kapacitált Kállay Tamás és Bandi is." /5/ "Most folyik a képviselők ajánlása s engemet újból kértek. Hallottam, hogy a főispánságra is kombinációba kerültem, nem sokat törődöm vele, nem sokat veszítettem. Soha sem árt, ha az embert emlegetik." /6/ "Anyagi helyzetem nem engedi meg, hogy előremenetelem érdekében akciót fejtsek ki, mert a jő lakást és a 3 tiold kertet itt nem hagyhatom. Ez a természetbeni járandóság ma megfelel évi 120.000 koronának, felülmúlja a legmagasabb fizetést." /7/ IKi volt Olchváry Pál? Nagy Iván a családról azt tudta, hogy régi Abaúj vármegyei adományos birtokos család. Zemplén, Ung, Szabolcs és Szatmár megyében is birtokosok voltak. A naplót író Olchváry Pál az ősi család szatmári vonalának a leszármazottja. /8/ Apja Olchváry Lajos Szatmár vármegye aljegyzője volt, anyja Szunyoghy Ilona, Szatmár megyei földbirtokos családból származott. Pál 1864-ben Dengeleg (Szatmár megye) községben született. 1890. lanuár 1-től Mándokra szolgabírónak választatta meg a megyei törvényhatóság. /9/ Működése második évében kihágási ügyekben való eljárásra is felhatalmazták. /10/ Az alispán 1894. január 2-től áthelyezte Kisvárdára szolgabírónak, mert Angyalossy Pál, kisvárdai járási főszolgabíró betegsége miatt a helyszíni tárgyalásokat nem tudta ellátni, s mivel Olchváry Pál szolgabíró gyakorlottabb volt, mint a Kisvárdán lévő Koczog József szolgabíró, ezért helyet cseréltek. Az alispán tehát Olchváryt alkalmasnak találta önálló munkavégzésre is. /11/ "Ügyszeretete és dicséretes szorgalma megelégedésemet kinyerte" — írta 1895-ben Olchváryról Mikus főjegyző egy szolgálati bizonyítványban. /12/ Rövid ideig tartott a kisvárdai szolgálat, mert 1895 és 1899 nyara között már árvaszéki ülnök volt. 1899. július 1-től pedig a főispán a főszolgabíró helyettesítésére nevezte ki Gávára. Innen nyugdíjazásáig már nem ment el, még