Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

I. CSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK, EGYESÜLETEK A 18-19. SZÁZADBAN - 4. Tóth István: Az egyesületek hatása a szlovák társadalomra és annak anyagi, gazdasági hátterére a Felvidéken a dualizmus idején

RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Tóth István: AZ EGYESÜLETEK HATÁSA A SZLOVÁK TÁRSADALOMRA ÉS ANNAK ANYAGI, GAZDASÁGI HÁTTERE A FELVIDÉKEN A DUALIZMUS IDEJÉN A címben megfogalmazott témakör jelen alkalommal természetszerűleg teljességében nem fejthető ki. Éppen ezért a nagyobb terjedelmű, készülő dolgozat egyes esetekben tömör kivonatolását tudjuk csak közreadni. Bizonyos kérdéseknél, mint pl. a szerveződés, a szervezttség, az anyagi bázis tovább időzünk. A kutató munka szempontjából hasonlóképpen súlyponti részt kapnak a források is. A munka célja, hogy a lehetőségekhez mérten átfogó képet adjon Magyarországon a kiegyezés után megalakult szlovák társadalmi egyesületekről, tevékenységükről, a szlovák nemzeti öntudat kialakításában betöltött szerepükről, A teljes országos egyesületi kataszter elkészítése — a dualizmus teljes idejére — nem lehet célunk. Ezért inkább az idehaza kevésbé központi helyet elfoglaló dualizmuskori szlovákság egyesülési, egyesületi viszonyaira koncentrálunk. Említésre méltó viszont, hogy az 1970-es évek végére Bulgáriában már létezett ilyen jellegű munka. Ami a jogi rendezettséget illeti, igen röviden lehetne válaszolni. Az 1868: 44. tc.-t kivéve a nemzetiségek egyesülési joga törvényesen nem volt szabályozott. Értve ez alatt azt, hogy elfogadott, beszerkesztett és érvénybe lépő törvényt nem alkottak. 1868-at követően e kérdést rendeletekkel intézték. Ezeket a rendeleteket, jogi szabályozásokat igen jól elemző munkák Petze Ferenc - Bianchi Leonard munkái, valamint az 1931-ben Páskándy János által összeállítottt "E

gyesületi (egyesülési) és gyülekezési jogszabályok kézikönyve

" c. mű. így ezekkel bővebben nem foglalkozunk. Ami a megalakult illetve megalakulni óhajtó egyesületek kérdését illeti, források szempontjából bő választékról beszélhetünk. Egy-egy alakulásról vagy már megalakult egyesület életéről a helyi, esetenként a regionális, s néha az országos sajtó is közöl cikkeket. Ezek egy-egy támpontját alkotják a majdan összeálló képnek. A dualizmus korában igen kedvelt forma a egyesületek jegyzékének elkészítése. Ám ezek egy-egy évet vagy egy nagyobb — de semmiesetre sem teljes — korszakot ölelnek át. Ezek közé sorolhatjuk az általunk eddig lngalaposabbnak ismert Vargha Gyula

: Magyarország egyletei és társulatai lQ7B-ban c. munkáját, amely 1879-ben jelent meg a Hivatalos Statisztikai Közlemények sorában. A következő országos igényű összeállítás: "

Magyarországi társas- és közművelődési körük ker

e

skedelmi, ipari és gazdasági szakegyletek, dal- és zencegyesületek címtára. A

z adatokat gyűjtötte es összeállította: Koczányi Béla." Saját kiadása 1899. Kassa. 192. p. Ezeket követik 1902-től ä különböző adatokra támaszkodó "

Egyesületek Évköny

ve"-i. Ezek az egri érseki könyvtárban találhatók meg legteljesebb számban. Szempontunkból mindegyiknek az a hibája, hogy a nemzetiséget sehol nem jelölik. Továbbá igen érződik a számarányváltozás.