Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

V. HIERARCHIA, BÜROKRATIZÁLÓDÁS ÉS MOBILITÁS A 18-19. SZÁZADBAN - 2. Vörös Károly: A főrendiház 1885. évi reformja. (Egy kutatás tervei és első eredményei)

RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS F0RRÁ5TIPUS0K SALGÓTARJÁN, 1986 Vörös Károly: A FŐRENDIHÁZ 1885. ÉVI REFORMJA. (EGY KUTATÁS TERVEI ÉS ELSŐ EREDMÉNYEI) 1./ A dualizmus korának kortársai és nyomukban a korszakkal foglalkozó történetírás is szinte egybehangzóan egyetértenek abban, hogy a jobbágyfelszabadítás során elsősorban földbirtokában, szenvedett jelentős veszteségei ellenére is a magyarországi arisztokrácia gazdasági és főleg politikai vezetőszerepe végülis érintetlen maradt: az ország sorsának intézésében ez a magát családi kapcsolatokkal is megerősíteni képes történelmi elit változatlanul az egész korszakon át meghatározó, olykor éppenséggel döntő szerepet játszott, a külső szemlélő számára a korszak magyarországi fejlődésének egész képére mintegy a feudális viszonyok és értékrendek erőteljes fennmaradásának bélyegét nyomva rá. Az ennek bizonyítására hivatkozott korabeli statisztikák, különböző vagyonösszeírások éppúgy, mint a korszak politikai arcképcsarnoka s a későbbi visszaemlékezések sokoldalúan alátámasztják e megállapítások valóságát. Ami azonban természetesen nem jelentheti azt, hogy az a hatalmas átalakulás, amely a polgári forradalom és a vele szorosan összefonódott ipari forradalom nyomán egész Európában, majd a század második negyedében megjelenve Magyarországon is, oly gyorsan és gyökeresen megváltoztatta az egész' társadalom szerkezetét is, éppen a magyarországi arisztokráciát hagyta volna érintetlenül. Az ennek során végbemenő társadalmi mozgások és a bennük érvényesülő tendenciák és szabályszerűségek felderítése és rekonstruálása a dualizmus korának egészét illetőleg is fontos tanulságokat képes nyújtani, ám igen összetett feladat. Már csak azért is, mert e réteg politikai igényeit, magatartását a Moharchia másik államának, sőt részben még a nemzetközi politikának viszonyai és társadalmi mozgásai is erőteljesen befolyásolták — és fordítva: súlyánál, jelentőségénél fogva a réteg nagy szerepet játszott mindenekelőtt az Ausztriával kapcsolatos magyar politika meghatározásában. Olyan tényezőként, melynek kutatása az osztrák történészek számára is bizonyos tanulságokkal járhat. Az alábbiakban ennek az átalakulásnak egy részletét kívánjuk bemutatni és elemezni: mintegy, a magyarországi arisztokráciának a már feudális csökevényei ellenére is kétségtelenül a polgári állam és társadalom keretei közötti társadalomtörténetét vizsgálni készülő kiterjedtebb kutatás első, mintegy alapozó fejezetét: kisérletet a főnemesség 1880-as évekre jellemző teljes létszámának, ezen belül a hazai eredetű és az indigenátust nyert családok és tagjaik arányának számbeli megállapítására, a legnépesebb főrangú családok-nemzetségek kiemelésére, az így nyert kategóriák egy meghatározott vagyoni-jövedelmi választóvonal szerinti megoszlásának kimutatására, — és az ezek során megoldandóként jelentkező további problémák számbavételére. Mindehhez kiindulópontként annak, a magyar főnemesség politikai súlyát oly jelentősen befolyásoló reformnak eredményeit és tanulságait használva fel, mely a magyar országgyűlés felsőházának, a főrendiháznak összetételét volt hivatva hozzáigazítani a magyar társadalomban a polgári átalakulás kapcsán az előző több mint három és fél évtized alatt bekövetkezett (és legalább is alapvető