Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
V. HIERARCHIA, BÜROKRATIZÁLÓDÁS ÉS MOBILITÁS A 18-19. SZÁZADBAN - 1. Benedek Gábor: A minisztériumi tisztviselők mobilitása a dualizmus idején
RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÚDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Benedek Gábor: A MINISZTÉRIUMI TISZTVISELŐK MOBILITÁSA A DUALIZMUS IDEJÉN Ha a dualizmuskori köztisztviselőkről meggyökeresedett elgondolásokat egyetlen képbe akarnám sűríteni, úgy fogalmazhatnék, hogy valaki felnyitja a Tiszti Címtár egyik korabeli kötetét, s miután megelégedéssel tapasztalja, milyen sok nemesi előnevet és amolyan " németes ", illetve " szlávos " hangzású nevet talál, magasröptű fejtegetésbe kezd a korszak" két alapvető hivatalnok-típusáról: a dzsentriről és a Bach-huszárról. Előadásomban e két típust szeretném alaposabban megvizsgálni, főbb ismérveiket szembesíteni a kiegyezés utáni minisztériumi tisztviselőkkel. Mondandóm csak a hivatalnokokra vonatkozik, s nem terjeszthető ki a fölöttük elhelyezkedő politikus elitre, másrészt nem általában a köztisztviselőket, hanem csak a minisztériumokban dolgozókat elemzem. Néhány szót a forrásokról és a módszerekről. 8 minisztérium dualizmuskori tisztviselőit vizsgáltam, a kutatás nem terjedt ki a Honvédelmi és a Horvát-Szlavon-Dalmát Minisztériumra. 5 időmetszet alapján dolgoztam: 1867-től kezdődően minden 12. évből felvettem a miniszteri és a királyi, kettős kinevezéshez kötött (tehát a hierarchia felső felében található államtitkári, miniszteri tanácsosi, osztálytanácsosi és titkári) posztok teljes állományát, összesen mintegy ezer személyt. A tisztviselők pályáját tiszti címtárakból rekonstruáltam, egyéb életrajzi adataikat lexikonokból és nemesi kézikönyvekből merítettem, birtokviszonyaikról a gazdacímtárak segítségével alkottam képet". Az eltérő források egymásra vetítése természetesen sokszor azonosítási nehézségbe ütközött. Következtetéseimet ezért az egyértelműen azonosított (illetve a kétségtelenül kizárható) személyek adataira alapoztam, míg a bizonytalanok csoportjának nagyságrendje az adott megállapítás erősségét befolyásolta. Az egyéni életpályák és egy intézmény összetételének változásai eltérő léptékű folyamatok, s e két nézőpont ötvöződéséből alakult ki a 12 évenkénti felvétel módszere, melyet esetenként közbülső időpontok próbáival egészítettem ki. Két egymást követő időmetszet névanyagának összevetésénői kirajzolódnak az intézményi szintű tendenciák, s ezeket a mozgásokat igyekeztem azután értelmezni az életutak tipizálásával. Az osztályozás a rendi állás (nemes - nem nemes) és a vagyon (birtokos - birtoktalan) ellentétpárjaiból indult ki, ami kiegészült az egyes életrajzokban, a házasodási szokásokban és a mobilitásban fellelhető közös mozzanatokkal. Egy korábbi tanulmányomban főleg az első három szempontot vizsgáltam ( Ministerialbeamte zur Zeit des Ausgleiches. In: Bürgertum und bürgerliche Entwicklung in Mittel — und Osteuropa. Hrsg. Bácskai Vera — megjelenés előtt). E helyütt si mobilitási" sajátosságait szeretném kiemelni, hiszen ennek segítségével könnyű eldönteni, hogy a vizsgált tisztviselők megfelelnek-e a bevezetésben vázolt képnek. A Bach-huszár és a dzsentri alakjához ugyanis jellegzetes mobilitási pálya kötődik: az — a bevett nézetek szerint — az örökös tartományokból vezénylik Magyarországra, a dzsentri pedig olyan egyéni tornagyakorlatairól ismert, mint a hanyatlás, a hivatalba áramlás,
