Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 9. Szécsényi Mihály: A szélsőjobboldal társadalmi bázisa az 1935-ös debreceni választásokon

372 (A 100 %-tói az eltérést az érvénytelen szavazatok okozzák.) Miközben a leadott szavazatok száma 1935 októberében több, mint oxoaevel (22,5 % = 5.752 fö) nö 1931-hez képest, arányait tekintve: a kormánypártra több, mint 1/8-dal, a polgári ellenzékre ~ Független Kisgazda és a Kossuth Pártra együtt — csaknem pontosan 1/3-dal és a szociáldemokratákra majdnem 1/5-del kevesebben szavaztak 1935 októberében, mint 1931-ben. A szavazatok arányai közti különbség segítségével kiszámítható, melyik párttól — hány szavazó pártolt át a nemzetiszocialistákhoz. Az "elpártolt" szavazók

: aránya száma Nemzeti Egység Pártja -6,1 % = 1.910 fő Magyarországi Szociáldemokrata Párt -4,8 % = 1.503 fő polgári ellenzék -10,1 % = 3.162 fö 6.575 fő (100 % = 31.311 fö) Mivel az érvénytelen szavazatok száma 1931-ben csak 0,4 % volt, szemben 1935 októberével, amikor 2,3 %, ebből a számból 1,9 %-nyi = 595 fő- szavazót le kell vonnunk, akik érvénytelenül szavaztak. Az eredmény 5.980, ami gyakorlatilag megegyezik a szélsőjobboldalra adott szavazatokéval. A szavazóknak, a különböző politikai irányzatok és pártok közötti mozgása, önmagában nem elegendő és megfelelő információ társadalmi helyzetük meghatározásához. Az egyes pártok szavazatainak térbeli megoszlása és a kapott szavazatok aránya a vizsgált területen — összevetve a . lakosság különböző csoportjainak lakóhely szerinti elkülönülésével — viszont lehetőséget nyújthat a szavazók társadalmi helyzetének megítélésére. Debrecen területe 1935-ben 38 választókörzetre volt felosztva. /40/ Ebből öt — a 13-tól a 17-ig — a külterületekre esett. (Lásd a 3. és a 2. sz. mellékleteket.) A körzetek sem területüket, sem a szavazók számát tekintve nem voltak egyenlőek. A sűrűn lakott és beépített történelmi városmagot sok kis körzetre osztották, amelyek együttese — csaknem valamennyi oldalon kirajzolta annak körvonalait. A nagy területű és zömmel sok szavazóval rendelkező körzetek a kertségek és telepek övezetére estek. A körzeteket a Magyar Nemzeti Szocialista Pártra adott szavazatok száma alapján sorba rendeztük. A választási körzetbeosztáson alapuló térképen ábrázoltuk, hogy Debrecen területén hol helyezkedtek el — a sorrendet figyelembe véve — a nemzetiszocialista szavazók harmadát, felét, illetve kétharmadát adó körzetek. (Lásd a 3. sz. mellékletet.) A szavazók harmadát nyolc körzet adta, amelyek közül öt a város keleti oldalán egy tömbben található. A történelmi városmag szélén helyezkedik el a 36-os és a 37-es körzet. A velük határos 4-es, 5-ös és 38-as körzetek területét viszont teljes egészében a kertségek és a telepek alkotják. Ebben a három