Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 8. Tímár Lajos: Várostörténet, városföldrajz és családtörténet
356 tulajdonunkba és használatul nekünk átengedték". /3/ Az önálló gazdálkodást 254 kh saját és 91 kh bérelt földön folytatta Zöld János. A gazdálkodás jellege jellemző a módos cívisgazdákra. 1918 nyarán pl. Zöld Jánosnak 26 lova és 130 szarvasmarhája legelt a Hortobágyon. Az állatállomány később sem csökkent. Ezt jelzi, hogy 1931-ben 2218 pengő legelőbért fizetettek. Ráadásul 1922. januárjában -- apja halála után -- Zöld János örökölte a kisvárosi lakónegyed-jelleget tükröző Mester utcában lévő házat is. A család életmódja sajátosan ötvözte a középpolgári szokásokat és a tradicionális mentalitást. A 20-as évek elején Zöld János családjával évenként Ausztriába vagy Olaszországba utazott nyaralni. Fiukat és lányukat a nyári hónapokra ausztriai nevelőintézetekbe küldték " német szóra ". Ugyanakkor Zöld Jánosné az egyik üdülésükről írt képeslapján arra kéri a velük egy háztartásban élő anyósát: " még ne tessék a szappanfőzéshez fogni ". A húszas évek végétől a szülők egyre ritkábban engedhették meg" i küldföldi nyaralásokat. A Grazban nyaraló fiuktól aggódva érdeklődnek a költségekről: " Kérdezd meg, hogy tanítással együtt 200 schilling vagy 2 millió magyar korona^ A feleség nemcsak a háztartást vezette — két házicseléd segítségével — hanem a gazdálkodásban is segítette férjét. " Künnt gubbasztottam ebben a változó időben a tanyán, várom a gépet. Édes Apukád --írja fiának — szorgoskodik a munkások közt, kell a felügyelet ". A birtok művelését nyolc-kilenc konvenciós cseléd, végezte, illetve munkacsúcsok idején néhány napszámost is alkalmaztak. A családi birtok területileg és jellegében is eltérő két részre oszlott. A macsi tanyás birtokhoz jobb minőségű fekete föld tartozott, a banki tanya pedig homokos területen feküdt. A családi iratok nem csupán a cselédek helyzetére utalnak, hanem részben a gazdálkodás sajátosságaira is. " A macsi cselédség bére az 1930. évre: a konyenciósoknak 9 q búza, 7 mázsa rozs (a vám ebből megy ki), 40 kg só, 40 kg szalonna, 50 kg főzelék, ennek fele kása, fele paszulyj Pénzfizetés egy évre 1 mázsa búza értéke 1/4 évenként kiadva; 1B0Q négyszögöl tengeri föld; 1 koca és 2 süldőtartás engedélyezve a béres éleségén. Á banki konvenciósoknak ugyanennyi a bérük, csak nekik nincs pénzfizetés, hanem tehentartás vari helyette. A tengeriföldet megszántva, bevetve kapják és lóval megkapáltatva, de a kiegyesítés és minden egyéb munkája a konvenciós családját illeti. Tengeritöréskor kapnak 2 napot, szombatot és vasárnapot, ez idő alatt tartoznak a csutkát leyágni ' bekötni, kis kúpba rakni és így a gazdának átadni. De ezen két nap alatt is tartoznak a jószágnak gondját viselni. Ha feleségük kacsákat tart, minden negyedik r gazdát illeti ". /4/ A család a gazdálkodásról részletes és szakszerű nyilvántartást vezetett. A pénzbevételek alakulása hűen tükrözi a mezőgazdaság konjunkturális helyzetét. 1926-ban a jövedelem még közel 16.200 aranykorona, 1929-ben 11.270 pengő, 1933-ban viszont már csak 7.444 pengő. 1931-től a feleség a naplójába többször is ezt írja: " bevételeink jóval elmaradtak a korábbi évektől ". 1931-ben a család 1300 pengőt kénytelen kivenni a Debreceni Első Takarékpénztárnál elhelyezett 8.000 pengős betétkönyvből. Egyre gyakrabban írja azt is, hogy: " Kedves Anyámtól kölcsönkértem 100 pengőt ". De 1932-ben a család már ismét megengedhet magának egyhetes üdülést Ausztriában, majd lányukat további két hétre küldik néhány héttel később Ausztriába " hegyi levegőre és nyelvgyakorlásra ". A családi kiadások közötti kisebb, de jellegzetes tételek a következők: 3 pengő újságra, rádió előfizetés 10 pengő, hanglemezek 5 pengő, az Egységes Párt
