Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 6. Lakatos Éva Mária: Négy generáció a polgárosodás útján – A báró Berzeviczy-Szmrecsányi család 1830 és 1985 között

342 választotta. Dél-Amerika, Kanada, az Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság és Ausztria lett új otthonuk. A második kivándorlási hullám, 1956-ban, inkább a negyedik generációt érintette. Közülük néhányan már Ausztráliába is kerültek. A foglalkozási adatok szerint jó részük vállalkozó jellegű foglalkozásba kezdett: penziós, gyáros, vendéglős lett. Az itthon maradottak között nem kevesen járták végig a deklasszálódás útjait: mutatják ezt az éjjeliőr, kubikus, építőipari segédmunkás, figuráns, kazánkezelő, szállítómunkás foglalkozások, amit -- néhány egyéni életút ismeretében — 1956 után egy lassú felemelkedés követett, ugyanis a nyelvtudás, hivatali, ügyintézői, fordítói, idegenvezetői, levelezői stb. foglalkozásokba engedte visszajutni őket. Mivel az ismert okok miatt a következő generáció bekapcsolódását erősen meghatározta a felsőfokú oktatásból való kényszerű kimaradás, avagy késleltetett bekerülés, a negyedik kohorsz tagjai között igen gyakori a középszintű szellemi foglalkozást űzők előfordulása. (Ennek oka persze a nők munkábaállásába is keresendő.) A férfiak igen nagy hányada választotta a műszaki pályát, újabban a számítástechnika fogadott be néhányukat. Eltűntek a jogászok, a tanári pályát is csak tornatanár vagy zenetanár képviseli. Önként választott fizikai munkás foglalkozás nagyon kevés van. Ha elő is fordul, inkább a divatos jellegű, szolgáltatás-típusú autószerelő, fodrász szakmákra korlátozódik. A hatvanas évek második felében már néhány középszintű vezető (vállalati osztályvezető, vagy osztályvezető helyettes is előfordul) egyébként az egyetlen női községi VB. titkáron és egy vállalati igazgató vőn kívül vezető állású tagja nincs a családnak. Végigtekintve a szerteágazó család csaknem százötven éves . történetét, úgy tűnik, hogy a Berzeviczyek-Szmrecsányiak leszármazottéinak pályáiban pregnánsan megjelennek azok a típusok, amelyek jól mutatják, miként vált a magyar középbirtokos nemesség egyik reprczantatív családja az ún. történelmi középosztály részévé, és ezen beiül hogyan osztódott szét a hagyományosan úri minőséget őrző és egy modernebb értelemben vett értelmiségi szakszerűséget képviselő foglalkozások között. Ff! 1 vetődik a kérdés, hogy vajon a birtok elaprózódása és elvesztése után a státusz és pozíció átalakulásával valóban a polgárosodás útját járták-e végig ezek a generációk? A válaszom: igen. Azonban a reformkori Berzeviczy Vince útja leszármazottai pályáján némileg megtorpant, mint ahogy megtorpant az az egész társadalmi folyamat, amely a múlt század közepén, első harmadában a/t a lehetőséget villantotta fel, hogy "

...az értelmiségi foglalkozást űző köznemosoknek és a polgár- és jobtaágyfiákból lett honorácioroknak a széles korben való öss/eolvadasa.7.

" következtében "

az egész magyar társadalomnak :s vele az értelmiségi szakszerűségnek a fejlődése is ismét rea tud kanyarodni a szabad európai fejlődés útjára

". Ehelyett azt a "

redukálT

"" polgárosodás útját járták be, melynek" következtebon a megyei és miniszteriális hivatali világba kerülő utódok még őrzik a nemesi öntudatot, vegyítve a szakszerű értelmiségi szereppé}, A generációk során azonban fokozatosan, egyre nagyobb számban jelenik meg az a szakszerű értelmiségre utaló foglalkozástípus, mely egyre függetlenebb a hagyományos státüsitúl. Közelebbi vizsgálatot igényel azonban annak feltárása, hogy a többs/áz éve;; kulturális hagyomány és mentalitás miként épül be, és miként válik egy új értékké a későbbi leszármazottakban. FELHASZNÁLT FORRÁSOK