Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 2. Glósz József: Kapitalizálódás, tőkeképződés a Tolna megyei kisbirtokos nemesség körében (1830-1867)
293 hatására megszűntette a pénzkölcsönzést, tőkéjét fokozatosan bevonta és átmenetileg a székesfehérvári és pesti takarékpénztárakban helyezte el. Ám ezt sem találta megnyugtatónak a papírpénz elértéktelenedésétől és devalvációjától tartva. A különféle befektetési ajánlatokat — Havas József pl. az 1840-es években alapított pesti cukorgyár részvénytöbbségét kínálta neki — elvetve, a kevésbé kockázatosnak tűnő ingatlanvásárlásba fektette tőkéjét. /37/ A birtokgyarapítást már apja megkezdte, 1818-ban megvásárolta testvére, Gindly Terézia alsó-tengelici részjószágát. Gindly Rudolf nem csupán a papírpénzben, de a neoabszolutista rendszerben sem bízott túlságosan. 1856-ban már angliai birtokvásárlás gondolatával foglalkozott. Első vétele gr. Festetics Sándor 600 holdas birtoka volt Tengelic szomszédságában. 1858-ban egy 3 emeletes házat vásárolt Pesten a Mázsa utcában, 114.000 Ft-ért. 1860-ban a gr. Bechtold család jászteleki uradalmát vette meg kb. 150.000 Ft-ért. Az időpont kedvező volt, a dekonjunktúra következtében a földárak alacsonyak voltak. Fantasztikus ütemű tőkeakkumulációját jelzi, hogy tíz évvel később már br. Wenckheim pelérdi birtokát készült megvásárolni (nem valósult meg). /38/ A 19. század második harmadára válságba került birtokos nemesség szélesebb rétegei számára a reformkorban, majd a polgári forradalomban megtestesülő " menekülés előre " politikája nem hozta meg a várt eredményt. A feudális építmény nem csak gátja volt a fejlődésnek, hanem a süllyedő osztály ideig-óráig felszínen tartásának eszköze is. A tőkés viszonyok között feltartóztathatatlanul elsüllyedt osztály egyes szerencsés, rátermett, művelt képviselői /39/ a tőkés fejlődésben rejlő lehetőségek kihasználásával, racionális gazdálkodással, vállalkozásokkal, nemcsak elkerülték a többiek sorsát, hanem kihasználva a konjunktúrát, megerősödve kerültek ki a polgári átalakulás megpróbáltatásaiból. JEGYZETEK /1/ Tolna Megyei Levéltár (TML), Közgyűlési iratok (ki) 815/1848. szám. -illetve a Csapó család iratai (Csi) Csapó Dániel alispán iratai 1827. /2/ Fényes Elek : Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben Pest 1841. Dunántúli Kerület 304. o. » /3/ TML Ö: 554. szám. /4/ TML Gindly család iratai (Gi), Jogbiztositó iratok. /5/ TML Cs. kir. Megyehatóság iratai (Mh) 3621-3630/1851. szám. /6/ TML Dőry család iratai (Di). /7/ TML Perczel család iratai (Pi), Perczel Sándor végrendelete. /8/ Varga János : A bihari nemesség hitelviszonyai a polgári forradalom előtt; Történelmi Szemle, 1958. 32-36. o. — U ngár László : A magyar nemesi birtok eladósodása 1848 előtt. Századok, 1935. 47. o. /9/ TML Be- és kitáblázások jegyzőkönyvek. /10/ TML Törvényszéki iratok (Tsz) i 1742. — Polgári Törvényszék iratai
