Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 8. Soós László: Egy eladósodott kisbirtokos paraszti család hiteltörlesztési esélyei a két világháború között a Dél-Alföldön
260 Az 1937. évben az örökösök végre elmondhatták, hogy minden anyagi erőforrásaikat a banki tartozásuk felszámolására fordítják. Ezért arra kérték a pénzintézetet, hogy számukra a még fennálló adósság összegéről pontos kimutatást adjon. Az 1937-ben elkészített elszámolás megdöbbentő eredményt hozott: az addig kilenc éven át tartó keserves törlesztések után a birtokon lévő teher összege 19.550 pengő. Tehát lényegében olyan összeggel tartoztak még a banknak, mint amennyit 1928-ban az apa papíron felvett. /18/ A szinte reménytelennek tűnő harc arra ösztönözte a családot, hogy minden eszközzel megszabaduljon ettől az adósságtól. A javuló gazdasági körülmények és a szülői ház eladása lehetővé tette, hogy az örökösök 1938 és 1943 között a kölcsön teljes összegét befizessék a bank számlájára. Elmondhatjuk, hogy az apai örökséget a gyermekek — ingatlanok eladása után — szinte visszavásárolták. Erre azért kényszerültek, mert a két világháború közötti időszakban a hitel törlesztéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a birtok nem termelte meg. JEGYZETEK /1/ Konkoly Thege Gyula : A magyar föld jelzálog terhei az 1931. év végén. Magyar Statisztikai Szemle. 1932. 11. sz. /2/ György Ernő : A mezőgazdasági adósvédelem likviditása. Magyar Takarékpénztárak és Bankok Évkönyve 1939. TÉBE. 99. p. A mezőgazdaságnak nyújtott hitelek felhasználásáról Szegeden és környékén Makai Ödön, Kecskeméten Geszthelyi Nagy László végzett felmérése. A két közgazdász munkája során közel azonos eredményre jutott. Megállapításuk szerint az 1925-1929 között felvett kölcsönök felhasználás szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: 40 %-ot a meglévő ingatlanállomány gyarapítására; 20 %-ot házvásárlásra; 20 %-ot kiházasításra, adó és egyéb adósság kifizetésére; 20 %-ot mezőgazdasági gépek, állatok vásárlására fordították. Részletesen lásd: Makai Ödön : Defláció és gazdavédelem. Magyar Takarékpénztárak és Bankok Évkönyve 1936. 78. p. /3/ A magyar mezőgazdaság árhelyzete az utolsó évszázadban (1867-1963). KSH Statisztikai időszaki közlemények. 73. kötet. Bp. 1965/66. 34. p. /4/ 0L Z 48-215. cs. 4651 R Előadói ív F. Schriffert József kölcsöne tárgyában. 1928. ápr. 13. /5/ Oo. Kötelezvény. Békéscsaba. 1928. júl. 5. /6/ Uo. özv. F. Schriffer Józsefné levele a PMKB-hoz. Gyula. 1936. máj. 20. /7/ Uo. F. Schriffert József levele a PMKB-hoz. Gyula 1932. jún. 5. /8/ Uo. özv. F.Schriffert Józsefné levele a PMKB-hoz. Gyula. 1936. máj. 20. /9/ Uo. F. Schriffert József levele a PMKB-hoz. Gyula. 1930. jún. 30. /10/ Uo. Gyula. 1931. jún. 22.
