Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 8. Soós László: Egy eladósodott kisbirtokos paraszti család hiteltörlesztési esélyei a két világháború között a Dél-Alföldön
256 pengős forgalmi értékkel számítva, 56 ezer pengőre becsülték. /4/ A bank szakembere szerint ez az összeg — a családi házat figyelmen kívül hagyva — megfelelő biztosítékot kínál arra, hogy a biztonságos kihelyezésnek számító 35 %-os terhelésre fedezetett nyújtson. A hitelkérelem teljesítését a Kereskedelmi Bank vezetősége is szorgalmazta, mert a birtokukban lévő 92 %-os árfolyamon beváltható, 3500 dollárra szóló és 7,5 %-os kamatozású zálogfelvételtől igyekeztek minél gyorsabban megszabadulni. A 3500 dollár jelzálogkölcsön felvételére jogosító kötelezvényt Schriffert József 1928. július 5-én Békéscsabán írta alá. /5/ A megállapodás értelmében a fenti összeg törlesztési ideje 35 év, félévenként esedékes 8,5 %-os járadékkal, amely a tőketörlesztéssel, kamattal és kezelési díjjal összességében 10 %-ot tett ki. A kötelezvényt aláíró vállalta, hogy minden év január és július első napján a félévenként esedékes tartozása címén — összesen hetven alkalommal — 148,75 dollárnak megfelelő összeget pengőben a bank számlájára befizet. A pénzintézet további előnyöket is kicsikart a maga számára. A szerződés aláírásakor derült ki, hogy a törlesztési kötelezettséget 1928. január elsejétől számítják, ezért az elszámolásukat az alábbiak szerint végezték el: 3500 dolláros záloglevél 92 %-os árfolyamon: 3220,- dollár 7,5 %-os kamattérítés: 269,92 dollár összesen: 3489,92 dollár A fenti összegből levonásra került az 1928. január 1. és június 28. közötti részlet és így a kérelmező papíron kapott összesen 3348,66 dollár hitelt, ami megfelelt 19.109 pengőnek. Azért csak papíron kapta meg ezt a pénzmennyiséget, mert a kifizetés előtt még levonták az 1928. évre esedékes további törlesztést és egyéb illetékeket. Végül is a kötelezvényt aláíró már csak 17.120 pengőt vehetett át. A bank formailag hibátlan tranzakciója azt eredményezte, hogy Schriffert József a remélt 20.000 pengő helyett (5,7270 pengős dollár árfolyamot véve figyelembe) végül is közel háromezer pengővel kevesebbet kapott kézhez. Ez a tény azért is fontos, mert a mezőgazdasági hitelek felhasználása során a legtöbb esetben a teher egészét kitevő tőkeösszeggel " számoltatjuk " el az adóst, holott — amint a példánk szerint is látható — a potenciális beruházót már a hitel felvétel pillanatában 15 %-os veszteség éri, ami a jelentős kamattal súlyosbított kölcsön megtérülési esélyeit lényegesen csökkenti. A Kereskedelmi Bank képviselői szerint ezzel a hitellel a birtok terhelése csak 35,37 %-os, tehát nem beszélhetünk veszélyesen nagy eladósodásról. E viszonylag derűlátó véleményt a pénzintézet szakemberei nem gondolhatták komolyan. Ismerve az intézetük egyik legfontosabb alapelvét, mely kötelezően előírta az alapos információ-gyűjtést minden jövendő adósról, nem tételezhetjük fel, hogy a példánk esetében másképpen jártak el. Ismerték tehát azokat az adatokat, amelyek szerint a kérelmező a Békésmegyei Takarékpénztár Egyesületnél 21.300 pengő, az Első Gyulavárosi Takarékpénztárnál további 6000 pengő váltókölcsönnel rendelkezik. /6/ A két takarékpénztári hitellel a birtok eladósodásának mértéke már 1928-ban meghaladta az értékének 40 %-át, a Kereskedelmi Bank kölcsönével együtt pedig 80 % közelébe került. Az eladósodás mértékének további növekedésével számolhatunk, ha a bank
