Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 4. Knézy Judit: Egy gazdasági utasítás az 1780-as években a csurgói uradalmi alkalmazottak munkakörének és bérének korrigálásáról, s ennek tanulságai
223 pajtamester) az uraság rétjéből (tehát jó minőségű) "jobbágyszerekekkel adatik ki" a széna. A csurgói ispán korábban kapott lótartásra zabot, mivel lovon akart az ispánsághoz tartozó falvakba járni. De végül is nem tartott lovat, "...zabját eladván ... zab nem illeti őtet " — erről szól az utasítás utolsó pontja. Az uradalom érdekeit túlzottan is figyelembe vevő, mind a megfelelő haszonvételi lehetőségekkel tisztában levő, korához képest korszerű munkaerőgazdálkodásra törekvő, minden részletre kiterjedő figyelmű uradalmi főtiszt gazdasági utasításai rendkívül becsesek a kutatók számára. Sokkal többet elárulnak az. uradalom gazdálkodásáról, a benne dolgozók munkájáról, az uradalom vezetőinek célkitűzéseiről, szemléletéről, gazdálkodási gyakorlatáról, mint számos más forrás pl. a konvenciós levelek, összeírások, szerződések, számadások. A csurgói konvencionális tabella is mutatja. összehasonlítva a keszthelyivel, hogy Dél-Somogyban a korszerűbb gazdálkodásra való áttérés mozzanatai fáziseltolódással jelentkeztek (pl. a földművelésben bérmunka alkalmazása, belterjesebb tehenészetek alkalmazása). A fent jelzett utasítás szól arról is, hogy a két uradalmi egység gazdálkodásának különbségei az eltérő helyi adottságokkal is magyarázhatók. Dél-Somogyban több legelő, rét, erdő állt az uradalom rendelkezésére, mint a zalai birtoktesteken, s ez más profilt adott a gazdálkodás ágainak, arányainak. Kiderült az is, hogy bár egy-egy nagyobb birtoktest önálló életet élt, meghatározott gazdálkodási, üzemszervezeti egységet képezett, az állattartás területén alkalmanként vagy rendszeresen is együttműködés jött létre az egymástól távol eső majorok között is. így fordult elő, hogy Csurgó környékére a keresztúri bivalycsordát hajtották le téli tartásra, s csak később rendelték vissza. JEGYZETEK /1/ Pl. Szántó I, 1952. 221-296. o. Szántó I. 1954 ; Szántó I. 1984. 3-56. o. Balassa I. 1978. 81-96., stb. o. /2/ Szabó D. 192B. 343. o. /3/ Pl. Für L. 1985. 437-443., és 503-506. o. Vörös K. 1961 ; Éber E. 1955 ; Kuthy F. 1943. ; Nagyváthy K. 1890. ; Sülé STT^g?. ; Pintér~3. 1985. 149155. o. /4/ Káldi Gy. 1968. 118-127. o. /5/ Petánovits K. 1981. 251. o. /6/ Szintén somogyi vizsgálatok történtek korábban az enyémnél átfogóbb szempontokkal, az egész uradalmi gazdálkodás egészét is tekintve Szándótpusztával kapcsolatosan: Magyar E. 1984. III Országos Levéltár Festetics család P. 274. 6. e. Status personalis (Alkalmazottakra vonatkozó iratok) 1762-1809. 73-78. o. valamint OL. P. 276. Számadások. Csurgói uradalom IV. (1728-68). /8/ Ld. 0L. P. 276. IV. (1728-68) 89-98. O. és 44. o.
