Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 2. Klaniczay Gábor: A boszorkányvád szociológiája a 18. századi falvakban és mezővárosokban

207 /4/ A boszorkány-pánik mechanizmusát a legjobban Eric_ Midelfort

: Witch Hunting in Southwestern Germany (Stanford, 1972) és Gustav Henningsen

; The Witches' Advocate. Basque Witchcraft and the Spanish Inquisition (Reno, Nevada, 1980) világította meg. /5/ Paul Boyer-Stephen Nissenbaum

: Salem Possessed. The Social Origins of Witchcraft (Cambridge, Mass. 1974). /6/ John_Putnam Demos

: Entertaining Satan. Witchcraft and the Culture of New England (Oxford, 1982). Ill A. Macfarlane

: The Origins of English Individualism (Oxford, 1978). /8/ Ezt a kérdéskört részletesebben tárgyalom "Boszorkányhit, boszorkányvád, boszorkányüldözés a XVI-XVIII. századba??

1 című, az Ethnograph!ánáí megjelenés előtt álló hosszabb tanulmányomban. /9/ Komáromy Andor

: A magyarországi boszorkányperek oklevéltára (Budapest, 1910), Schräm Ferenc

: Magyarországi boszorkányperek. 1529-1768 (Budapest, 1970-1982). Az egyéb kiadások részletesebb listájához ld. idézett cikkemet. /10/ Ezúton kérem mindazokat a levéltárosokat, akiknek tudomása van kiadatlan boszorkányperről, hogy értesítse róluk a MTA Néprajzi Kutatócsoportjában működő munkacsoportunkat, mert Schräm forráskiadványának folytatását, kiegészítését tervezzük. /11/ Az európai és magyar perek kronológiai és regionális megoszlásáról ld. említett cikkemet. /12/ Reizner János

: Szeged története (Szeged, 1900) IV. kötetében kiadja e pereket. I. kötetében röviden elemzi is. /13/ E pereket kiadja Schräm, i.m. I. 225-347. Az alábbiakban nincs értelme minden egyes adatnál részletes hivatkozásnak, kijelentéseim az itt közölt perekre vonatkoznak. /14/ Schräm, i.m. I. 230-231. o. /15/ u.o. 262. o. /16/ Ceglédiről ld. Schräm, i.m. I. 229., 247. és 299. o. v.o. Szeremiey Samu

: Hódmezővásárhely története (Hódmezővásárhely, 1907) III. 317. o. /17/ Schräm, i.m. I. 26B-271. o. /18/ A kvártélyos katonák boszorkádvádjaira számos példát hozok említett cikkemben. /19/ A Károlyi ezred beszállásolásával kapcsolatos vitákról ld. Szeremley, i.m. III. 282. o. /20/ Schräm, i.m. I. 247-248., 254-255. és 285. o. v.o.: Korner Tamás

: Boszorkányszervezetek Magyarországon, Ethnographia 1969. 196-211. o. /21/ V.o.: Szeremley, i.m. III. 262-323. o.