Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

II. NEMESEK, POLGÁROK, ETNIKUMOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 8. Nemes Lajos: Eger város társadalmi rétegződése 1720-tól a 18. század végéig

171 (0,96 %) egyházi személy rendelkezett szőlőbirtokkal, 121 (6,90 %) nemes ember, 178 (10,15 %) polgár volt, 1438 személynek viszont szintén nem tudjuk meghatározni a társadalmi jogállását. Ha a birtokok kiterjedését vizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy 1727-ben a 9 egyházi személy 76 katasztrális holdas szőlőbirtok-területtel rendelkezett (az összes szőlőterület 5 %-a), a 7 nemes 16 katasztrális holddal (1 %). A szőlőterületeknek több mint a fele ,875 katasztrális hold (57,57 %) a 398 polgári jogállású személy birtokában volt. A többi városi lakos összesen 553 katasztrális holdat birtokolt. Átlagosan több mint 8 katasztrális holdas szőlőbirtokkal rendelkeztek az egyházi személyek, alig valamivel több mint 2 katasztrális holdnyi szőlőjük volt a nemeseknek, 2,2 katasztrális hold a polgároknak és egy katasztrális hold alatti az egyéb kategóriába soroltaknak. 1789-ben viszont 179 katasztrális holdnyi terület volt egyházi kézen (4,48 %), 382 (9,57 SS) a nemesek kezén, 574 katasztrális hold (14,35 %) pedig a polgárokén. 2744 katasztrális holdas szőlőterület birtokosait nem tudtuk sehová sem besorolni. /16/ Eger lakosainak megélhetését a szőlőtermesztés biztosította, de mint már az előzőkben kifejtettem, viszonylag fejlett kézművesipar is kialakult a városban. A kézművesipar és a mezőgazdaság teljes mértékű szétválása nem történt meg az egész vizsgált korszakban. Több-kevesebb szőlővel a kézművesek tekintélyes része rendelkezett. így 1727-ben a 301 kézműves és kereskedő közül 147 (48,84 %), 1789-ben pedig a 936 kézműves és kereskedő közül 299 (31,94 %) rendelkezett szőlővel. Szőlőtermesztéssel elsősorban a ruházati iparban dolgozók foglalkoztak, akik egy része nem tudott megélni ipari tevékenységéből, mivel a városban olyan sok volt a szabó, szűrszabó és a csizmadia, hogy ezek rendszeresen értékesítési gondokkal küzdöttek. Minimális szőlőterülettel rendelkeztek viszont az építőiparban dolgozók, akik a nagy építkezések folytán, állandóan foglalkoztatva voltak és biztosítva volt a megélhetésük. /17/ /1/ Bácskai V.: 1971. 167. lap. /2/ HML. Heves- és Külső-Szolnok vm. népszámlálásai IV-34/1. Eger város II. József-féle népszámlálása /3/ HML. Eger város összeírása V-4/a/ 1-252. /4/ Bácskai V.: 1971. 167. lap. /5/ HML. Eger város iratai B.XI/a. 44. sz. öi. 59. HML. Heves- és Külső-Szolnok vm. népszámlálásai IV-34/1. HML. Eger 71., város összeírásai V-4/a/ 6., 16., 19., 30., 40., 51., 80. és 247-252. sz. ál. /6/ HML. Eger város összeírásai v-4/a/16. 1727. évi összeírás /7/ HML. Eger város összeírásai V-4/a/80. 1788/89. évi öi. /8/ Lásd .: 6. sz. jegyzetszám /9/ Lásd .: 7. sz. jegyzetszám /10/ HML. Eger város iratai B.I. 59; — HML. Eger város összeírásai a V-4/ JEGYZETEK