Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
II. NEMESEK, POLGÁROK, ETNIKUMOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 8. Nemes Lajos: Eger város társadalmi rétegződése 1720-tól a 18. század végéig
168 %) név szerint, 45-öt (2,60 %) pedig név nélkül, csak szám szerint írtak össze. Az 1730 összeírtból 1720 (99,42 X) volt élő személy, míg 10 (0,58 %) volt úgynevezett " jogi személy " tehát intézmény vagy testület. A jogi személyek a következők voltak: az egri püspökség, az egri káptalan, a plébánia, a szeminárium, a jezsuiták, a serviták és a minoriták szerzetesrendje, a minoriták kondás céhe, a csizmadia és a szabó céh. Az 1730 összeírtból 1001 (57,85 %) volt háztulajdonos, míg 729 (42,14 %) nem rendelkezett házingatlannal. Az összeírás szavaival élve, zsellér volt. A háztulajdonosok egytől egyig név szerint meg vannak nevezve, míg a zsellérek közül 45 (a zsellérek 6,17 %-a) név nélkül szerepel. Az 1730 összeírtból 1113 (64,34 %) lakott a belvárosban és 617 (35,66 %) a külvárosokban. A jogi személyeket mind a belvárosban írták össze. Az 1113 belvárosi összeírt közül 633 (56,B7 %) rendelkezett házingatlannal és 480 (43,13 %) volt zsellér. Az 1103 élő személynek meg lehetett állapítani a nemét is. Az 1103-ból 923 (83,68 %) volt férfi és 180 (16,32 %) nő. A külvárosokban 617 személyt írtak össze. 603-at (97,73 %) név szerint, 14-et (2,27 %) pedig név nélkül csak szám szerint. Az összeírtak mindegyike élő személy volt. A 617 személyből 368 (59,64 %) lakott a saját házában, míg 249 (40,36 %) hazátlan, vagyis zsellér volt. Nemük szerint 542 (87,84 %) volt férfi, és 75 (12,16 %) nő. /6/ Az 1788/89. évi összeírásban már 4170 személyt vettek fel. Ezek közül 4003-at (95,99 %) név szerint, 167-et (4,01 %) pedig név nélkül, csak szám szerint írtak össze. A 4170 összeírtból 4161 fő (99,78 %) volt élő személy, míg 9 (0,22 %) volt jogi személy. A jogi személyek a következők voltak: az egri püspökség, az egri káptalan, az egri plébánia, a szeminárium, a ferencesek, a serviták és az irgalmasok szerzetesrendje, a csizmadia és a szabó céh. A 4170 összeírtból 2730 (65,47 %) volt háztulajdonos — ezek aránya közel 10 %-kal nőtt 1727-hez viszonyítva — és 1440 (34,53 %) lakó (zsellér). A háztulajdonosokat, hasonlóan az 1727. évi összeíráshoz, 1788/89-ben is minden esetben név szerint írták össze, míg az 1440 zsellér közül 167-et (11,60 %) csak szám szerint, név nélkül. A 4170 összeírtból 1392 (33,38 %) lakott a belvárosban és 2778 (66,62 %) a külvárosokban. Jogi személyeket az 1727. évi összeíráshoz hasonlóan, csak a belvárosban találjuk. Az 1392 belvárosi lakóhelyű összeírt közül 755 (54,24 %) rendelkezett házingatlannal — ami 2 %-os csökkenést jelent 1727-hez viszonyítva —, míg 637 (45,76 %) zsellér volt. A külvárosokban lakott már 1788/89-ben a lakosság nagy többsége. A külvárosokban összeírt 2778 személy közül 2773 főt (99,82 %) név szerint, 5 személyt (0,18 %) pedig név nélkül, csak szám szerint írtak össze. /7/ Vizsgáljuk meg az 1727. és 1789. évi összeírások alapján az összeírtak társadalmi rétegződését. 1727-ben az 1720, létező élő személy közül 523-nak (30,40 %) pontosan meg tudjuk állapítani a társadalmi jogállását, az 1720 összeírtból 13 (0,76 ?') volt egyházi személy, 48 (2,79 %) nemes ember, és 462 (26,92 %) polgár. 1196 személy (69,53 %) társadalmi jogállását az összeírás alapján nem lehetséges megállapítani. Annyit viszont tudunk ezekről, hogy olyan városi lakosok voltak, akik jogállásuk alapján a polgárok és a jobbágyok között helyezkedtek el. Ez a réteg nem volt lezárt. Közülük, ha megfelelő vagyoni helyzetre tettek szert, nagyon sokan megszerezték a polgárjogot, sőt néha a nemességet is. Meg kell jegyeznem azt is, hogy a városban lakó nemesek, hasonlóan a szabad királyi városok nemesi származású lakosaihoz, gyakran polgárjogot is szereztek. Ez fordítva is gyakorlat volt, mivel az egri gazdag polgárok is arra törekedtek, hogy nemességet szerezzenek. A 48 nemesi rendű családfőből 32 (66,66 %) rendelkezett polgárjoggal is. Az összeírt egyháziak mind a belvárosban laktak ugyanúgy mint a polgárok. A nemesek többsége szintén a belváros lakója volt, 48 főből 41 (85,41 SS). /8/ 1788/89-ben a 4161 létező, élő személy közül csak 518-nak (12,59 %) tudjuk
