Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

II. NEMESEK, POLGÁROK, ETNIKUMOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 6. Benda Gyula: Egy mezővárosi közösség rekonstrukciója 1700 és 1850 között – Kérdések és lehetőségek Keszthely példáján

háztartásszerkezet Összevetését. Az egyeztetés azonban első lépésben gyenge eredményt ad. A status animarum 718 háztartást sorol fel, a városi összeírás 472 háztartásfőt és 47 taxát fizető személyt. Mindössze 172 háztartás azonosítható egyértelműen, 62 esetben a névazonosság (pl. 3 Szabó Ferenc és 4 Nagy Ferenc) nem teszi lehetővé az egyértelmű megfeleltetést. De a kettő együttes száma sem éri el az adózó háztartásfők felét. Az eltérő keresztnevek és eltérő családnevek azonosításához további kutatásokra van szükség (a családrekonstitúció az egyik lehetséges segédeszköz, a másik a város helyrajzának rekonstrukciója.) 1770-ben az igen teljes és részletes adóösszeírás névanyagát az anyakönyvvel vetettem össze. A születési anyakönyvben 1770-ben 171 házaspárt jegyeztek fel szülőként, ezek közül 80 egyértelműen megtalálható az összeírásban (46,5 százalék), 15 esetben az azonos keresztnév miatt egyértelmű azonosítás nem lehetséges. 17 esetben az összeírásban a családnév megtalálható, de a keresztnév nem egyezik. 49 esetben viszont a családnév sem bukkan fel (28,5 százalék). Vajon ez azt jelentené, hogy ez a'tömeg kimaradt az összeírásból ? A névanyag tanulmányozása más következtetést is megenged. Valamennyi molnárt Molnárnak hívják, a Szűcs családnevűek mind szűcsök. Az üvegesmestert Öveges Györgynek hívják (róla más forrásból tudjuk, hogy Holzhammer György a becsületes neve). Vagyis nagy a valószínűsége annak, hogy az összeírásban és az anyakönyvben ugyanazon személyek más néven említődnek. A 18. században a családnevek egy része láthatóan még nem rögzült, vagy pedig az összeírások hol ragadványnevet, hol családnevet adnak meg. (Még 1828-ban is az összeíró Futó Györgyöt Járó Györgynek említi, s az adójegyzék öreg Övegesnéje Wimmer Gyögyné). A 18. században tehát a közösség rekonstrukciójának először a névadás problémáit kell megoldani. Ez maga is izgalmas társadalomtörténeti kérdés. Miközben a nevek egyrésze állandó mozgásban van, a törzsökös, helyben lakó családok évszázadokon át megőrzik régi nevüket. Ennek oka egyértelműen a birtoklás és öröklés rendje. (Pl a Cseh család a 17. század óta él és birtokol Keszthelyen. Az 174o-es években egy Nagy nevű mostohaapa által felnevelt Cseh gyerekeket a helyi közösség, az anyakönyvek Nagy néven emlegetik. Az unokák örökösödési perbe bonyolódva előbb Cseh Nagynak nevezik magukat, majd viszaveszik a Cseh nevet.) A bevándorlás gyakran hoz magával névváltozást is. Talán a legnagyobb gyakorisággal előforduló családnév a Horváth (a Tóth és Németh mellett). Kihallgatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint viselőjük legtöbbször még a 19. században is horvátországi születésű. Az iparűzés is ragadványnévhez, esetleg névcseréhez vezethet. A német családokat a megyei, városi dokumentumok gyakran nevezik magyar ragadványnévvel (pl. mesterségük nevével, de a Veis kocsmáros vagyonát Fehér néven árverezik el), a családok azonban mindig megőrzik eredeti német nevüket. Külön tanulmányt érdemelne a helybeli zsidóság névhasználata. Vajon a régi típusú zsidó név, a német családnév és a magyar családnév a zsidóság integrálódásának fokait jelzi vagy csak az összeíró szeszélyét követi. Az anyakönyvben a nők családneve sokszor hiányzik, gyakorta feltételezhetjük, hogy eltérő családnéven, de azonos keresztnévvel valószínűleg ugyanaz a feleség fordul elő az egymást követő keresztelőknél. Egyszer a pap a latin anyakönyvbe Anna Nevenincs-ként írta be az egyik anyát. Csak ebből mennyit következtethetünk a nők státuszára. A névtörténet és elemzés egyszerre segédeszköz és társadalomtörténeti mutató. Ez általános jellemző -- nem azt kell eldönteni, hogy egy adott összeírás jó vagy rossz, hanem maga az összeírás szemlélete, hibái is a vizsgált társadalom vagy annak környezetének terméke, így adatain túlmenően is információkat szolgáltat annak működéséről. Kellő alapossággal és kitartással tehát adott időpontokban rekonstruálhatjuk a város társadalmát, gazdagságát. Elemezhetjük a demográfiai