Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
II. NEMESEK, POLGÁROK, ETNIKUMOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 2. Hudi József: A Veszprém megyei politikai elit a 18-19. században
fenntartására elegendő jövedelmet biztosító pályák korlátozott száma, szűkös felvevőképessége, eleve kasztszerű érdekközösségeket teremtett, melyeknek tagjai többszörösen kötődtek egymáshoz. A gyakori összefonódások, a hivatali kapcsolatok személyes kapcsolatokkal történő behelyettesítése — a korrupció melegágya — ebben a közegben természetes jelenségnek tűntek, mivel az egzisztenciális problémákra megoldást sok esetben csak így találtak. Az informális kapcsolatoknak olyan szövedéke alakulhatott ki így, melyet — mivel ezeknek írásos nyoma sem maradt — feltárni igen nehéz. Mégis, a személyes jellegű közlésekből a 18. és 19. századra is találtunk olyan információkat, melyek megvilágítják a vármegyei " közélet " légkörét. A 18. században is (voltaképpen 1313-tól 1773-ig) a veszprémi püspök mint örökös főispán töltötte be a vármegye első tisztségét, ami a mai ember számára anakronosztikusnak tűnhet, a középkori ember számára azonban természetes volt. A főispánok közül kiemelkedik Padányi Bíró Márton alakja, aki a vármegyei nemesség egyöntetű ellenszenvét ~ azon túlmenően, hogy hivatalát egyházpolitikai céljaira használta fel — vezetési módszereivel is kiváltotta. Az 1750-es években azzal vádolják, hogy a tisztújítás jelöltjei sorából egyeseket önkényesen kitörölt, s helyükre saját rokonait tette; másokat nagyvonalú ígéretekkel csábított el, s többen kifogásolták, hogy a hivatali személyekkel durván bánik, és tegezi őket. /24/ Az 1830-as évek végén a konzervatív Fiáth Ferenc számára tűnhetett volna úgy: alig változott valami az évtizedek múltával. De ő a korábbi állapotokról mit sem tudván, csak a Fejér megyei tapasztalatai alapján ítél. Látta, hogy az ottani tisztikar " fényesebb ", hogy itt országos politikával nemigen foglalkoznak, mert mindenki a személyes érdekét helyezi előtérbe. Érthető is, hiszen itt " a vagyonos független középosztály kisebbségben " van, a tisztviselői kar Rohonczy János alispántól függ", aki József nádor kegyeltje, s így megtehette, hogy " barátait dédelgesse, segítse illő s nem illó módon; elleneit üldözze, sújtsa szabad s nem szabad fegyverrel ." /25/ Már Rohonczay alispán rendőruralma árnyékában fellépnek azok a " függetlenebb elemek " — Bezerédy Mihály, Kun József, Kovács Imre és a Késmárky testvérek —, akik az ellenzéki szellemet terjesztik. /26/ 1839-ben sikerül is követté választatniuk Hunkár Antalt, akit követtársa, az időközben aulikuspártivá vedlett Kotsi-Horváth Sámuel " semlegesít " az országgyűlésen. A következő választáson azonban a nagybirtokosok — a veszprémi püspök és káptalan, a zirci apát és a világi főurak — nem sajnálják a tetemes áldozatot sem, csakhogy Hunkárt félreállítsák. A kétes értékű győzelem érdekében 40.000 pft-ot bocsátottak a kortersvezérek rendelkezésére, s ezenfelül még a voksoló nemesség etetését-itatását is vállalták. S bár 1847-ben Hunkárt a kisbirtokos nemesség nyomásai a követté választják, megismétlődik a nyolc évvel korábbi eset: követtársa, a konzervatív Sebestyén Gábor ügyvéd leszavazza az aulikusok megbízásából a legfontosabb kérdések tárgyalásakor. /26/ 1848 jellemző vonása, hogy a felemás módon végbement átalakulás során a régi politikai intézményrendszer egyes részeit teljesen lebontották és újakkal váltották fel, míg másokat a fejlődés követelményeihez igazítva meghagytak, az " emberi tényezővel " azonban nem tudtak mit kezdeni. A régi tisztikar — többsége konzervatív, kisebb része ellenzéki-liberális vagy radikális — maradt a helyén, csak az adminisztrátort távolították el. Minden remény megvolt így arra, hogy azon osztály tagjainak, amely büszkén hirdette magáról, hogy a forradalmi átalakulás érdekében a legnagyobb áldozatot hozta, sikerült átmenteniük a bizonytalannak látszó jövendőre politikai-gazdasági státusukat. + + + •
