Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
II. NEMESEK, POLGÁROK, ETNIKUMOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 2. Hudi József: A Veszprém megyei politikai elit a 18-19. században
RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Hudi József: A VESZPRÉM MEGYEI POLITIKAI ELIT A 18-19. SZÁZADBAN Magyarország újkori történetét alapjában meghatározta az a tény, hogy a török uralom alatt lévő országrészt európai összefogással sikerült csak felszabadítani. A Liga Sacra államai közül jelentékeny áldozatot vállaló Ausztria uralkodói ezen az alapon jogot formálhattak nemcsak az újonnan felszabadított területekre, hanem a dunai népek feletti uralomra is. Az önállóságát a török után is megőrizni képes Magyarországon a hagyományos hatalmi szerkezetet csak a felvilágosult uralkodók — Mária Terézia és fia, II. József — bontották meg. A bonum commue érdekében az abszolutizmus gazdag eszköztárából válogató császárok kezdetben még megtartották az alkotmányos formákat, 1765 után azonban félresöpörték a legfontosabb rendi szerveket és nagyjából a modern bürokrácia következményei szerint átalakított főkormányszervek segítségével, a rendi országgyűlések mellőzésével kormányozták az országot. A feudális abszolutizmus csúcsát II. József egy évtizedes uralkodása jelenti: e rövid idő alatt előre mutató, ám a realitásokkal kevésbé számoló reformok sorát vezette be, módszerei azonban a rendek heves ellenállását váltották ki. A josefinizmus időszakát az udvar és a rendek kompromisszuma zárja, az így kialakult hatalmi egyensúly azonban igen törékenynek bizonyult, mert II. Lipót — akárcsak utódai ~ a birodalom mindenkori érdekei szerint felváltva alkalmazta az alkotmányos és abszolutisztikus kormányzási módszereket. /1/ A végrehajtő hatalmat az 1848-at megelőző másfélszáz évben is a király — egyben német-római, 1804 után osztrák császár — gyakorolta a neki felelős kormányszervek — a magyar királyi kancellária és kamara — útján. Ezekhez járult még az 1723: 47. te. által megalkotott, a korszerű bürokrácia jegyeit magán hordozó helytartótanács is. /2/ A Budán székelő helytartótanács voltaképpen a központi kormányszervek és a középfokú közigazgatás közé ékelt, jogilag önálló, ténylegesen azonban tőlük illetve áttételeken keresztül közvetlenül a királytól függő kormányszerv, amely Mária Terézia (1754, 1769), majd II. József (1783) reformjai eredményeképpen hatékonyan érvényesítette a központi elgondolásokat, s fokozatosan ellenőrzése alá vonva a törvényhatóságokat. /3/ A birodalmi és a magyar kormányzati rendszer megújulása, a jogszolgáltatás reformja — az európai fejlődéssel párhuzamosan — megteremtette a hivatali közszolgálatot , megvetette a modern bürokrácia alapjait. Ennek érvényesülő tartalmi jegyei: - az illető hivatal állandóan működik, feladatait a nagyfokú hierarchizáltság, a szakosodás és a szabályozottság révén hatékonyan képes elvégezni; - az alkalmazás kinevezéssel történik és hosszútávra szól (a közszolgálat
