Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)
hol a közgyűlés ajánlatára választotta ki. Bírói működésükért, amelyet meghatározott számban végeztek, munkájuk tartamára napidíjat kaptak. Hosszú harcok után a megyei nemesség gyakorlatilag megszerezte magának előbb a táblabírák jelölésének, majd - a megyék egész sorában választásának jogát (Bár a választás megerősítése elvileg továbbra is a főispán hatásköréhez tartozott.) Mindezzel párhuzamosan gyakorlatba jött tiszteletbeli táblabírák választása, illetőleg kinevezése, amikor is megyén kívül élő hírességeket és notabilitásokat emeltek az adott megye táblabírái közé, akik persze - ha a címmel éltek is - bírói funkciót nem gyakoroltak. 19. Ha a főrendi táblának valamely - születése folytán - tagja az országgyűlésen nem akart vagy akadályoztatása folytán nem tudott személyesen megjelenni, akkor hiteles megbízólevéllel elküldhetett oda egy nemes embert maga helyett. De a távollevőt képviselő eme személy csak megfigyelői státussal rendelkezett: felszólalni, különösen pedig a szavazásban részt venni nem volt joga. 20. Delamott (eredetileg De la Morte) Antal (1811-1857) 1846-tól volt Nógrád főispánhelyettese (adminisztrátora). 1849-ben a budai es. kir. helytartóság alelnöke, végül - miközben a Habsburgház tett szolgálatait Ferenc József renddel és valóságos belső titkos tanácsosi címmel jutalmazták — a birodalmi belügyminisztérium osztályfőnöke lett. 20/a. Itt Frideczky átugorja az 1847. év eseményeit, valószínűleg nem véletlenül. Eddigi ismereteink szerint igen negatív szerepet vállalt magára az 1847-es követválasztásban. Kubinyi Ferenc és Dessewffy Jób közül (egyébként mindketten ellenzéki jelöltek voltak) az utóbbi mellett korteskedett, s a siker érdekében Nagyorosziban katonaságot vetett be; a választás napján pedig nemteleneket csempészett be, hogy azok a Dessewffy pártját erősítsék. (Praznovszky Mihály: Politikai harcok Nógrád megyében Madách Imre részvételével 1846-1848. IN: A Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1863. 60-61. p.) 21. Muzslay Sándor több megyében is birtokos, gazdag család fia, 1848 előtt Nógrád tiszteletbeli főjegyzője, Árvay József pedig Nógrádverőce jegyzője volt. 22. Ha a fegyvereké a szó, akkor hallgat a jog, azaz : háború idején szünetel a jogszolgáltatás. 23. Ember tervez, isten végez. 24. Patay József - Pest megyei képviselő - valójában nem a képviselőház, hanem az Országos Honvédelmi Bizottmány kiküldöttje volt, mint ez utóbbinak megválasztott tagja. 25. Kellékek, ereklyeszerű eszközök. 26. A küldöttséget nem választották, hanem kisorsolták. Frideczky is így került bele. 27. Ürményi Ferenc (1780-1858) előbb temesi kamarai igazgató, 1824-től cs. kir. kamarás és fiumei főkormányzó, majd 1843-tól — már mint valóságos belső titkos tanácsos - koronaőr. 28. Báró Vay Miklós (1802-1894) a reformkorban konzervatív politikus, 1841-től a hétszemélyes tábla bírája, 1844-től koronaőr, 1848 júliusától decemberig Erdély országos királyi biztosa; Kolozsvár feladása miatt az OHB vizsgalatot indít ellene. A neoabszolutizmus 4 évi fogságra ítéli, de csak 8 hónapot tölt rabságban. 1860-ban - az Októberi Diploma után - kancellárrá nevezik ki, de 1861 júliusában, meg az országgyűlés tartama alatt, felmentették tisztségéből. 1867-ben ismét koronaőr, 1888-ban pedig a főrendiház elnöke lett. 29. Bárczay Albert (Bertalan) a mislei (Abaúj m.) kerület képviselője volt. - Frideczky egy feljegyzés-töredékben azt is elmondja, hogy amikor Bárczayval felkeresték Kossuthot, annak titkára: Rákóczy János csak azután bocsátotta be őket, amikor az elnöknél tartózkodó Beöthy Ödön bihari főispán eltávozott az elnöktől; ezek után azonban Kossuth ,,a kulcsot egy arany zsinórral szegélyezett zöld bársony tartályban egész készséggel által adta". 30. A valóságban ez csak később történt, mert a felnyitáshoz nem tudtak mindjárt akkora vas ládát szerezni, amelybe valamennyi kellék belefért volna. 31. Bónis Sámuel (1810-1879) 1839/40-ben és 1843/44-ben Szabolcs megye országgyűlési, 1848/49-ben a nemzetgyűlés tiszalöki (Szabolcs m.) képviselője, egyúttal Deák igazságügyi minisztériumának osztályfőnöke, majd - de már csak 1849-ben - Vukovics Sebő igazságügyi minisztériumának államtitkára. Pest kiürítésekor Kossuth utasítására ő gondoskodott a korona elszállításáról, majd hivatalosan is koronaőri megbízást kapott. Ö volt Görgey seregének utolsó politikai kormánybiztosa. Az önkényuralom először halálra ítélte, a verdiktet azonban kegyelemképpen 10 évi fogságra változtatták. Olmützi rabságából 1856-ban szabadult. 1861-ben ismét nemzetgyűlési képviselő, a határozati párt tagja; 1869-től kúria bíró, 1870-től a kúria legfőbb ítélőszéki osztályának elnöke. 32. Frideczkyt az időbeliséget illetően megcsalta emlékezete: a korona meglétének elbeszélt ellenőrzése nem közvetlen ül a nádor eltávozása, következésképpen nem is Lamberg tragédiája előtt, hanem decemberben történt meg. 33. Gróf Lamberg Ferenc Fülöp császári altábornagy (1791-1848), magyarországi földbirtokos, 1811-től katona. 1845-től a galíciai székhelyű 4. huszárezred parancsnoka, a bécsi Képzőművészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. 1840-től pozsonyi hadosztályparancsnok, 1848 szeptember 25-én nevezi ki Ferdinánd Magyarország teljhatalmú biztosává és a Magyarországon állomásozó valamennyi katonai alakulat főparancsnokává. Mint ismeretes, szeptember 28-án a pesti hajóhídon népítélet végzett vele. 34. Lamberg valóban magával hozta - Batthyányhoz továbbítás és miniszteri ellenjegyzés végett az országgyűlés elnapolásáról és Majláth György magyarországi királyi helytartóvá történt kinevezéserői szóló királyi leiratokat. 35. Balogh János (1796-1872) a reformkor országszerte ismert ellenzéki politikusa, az 1832/36. évi diétán Bars megye követe. Utána felségsértési per indul ellene, amelyet 1840-ben beszűntetnek. 1842-től 1 845-ig Bars megye alispánja, az 1848/49. évi országgyűlésen az aranyosmaróti kerület követe. A törvényhozó testületben a radikálisokhoz tartozik. Mint egykori - de kilépett tiszt -