Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)
a megyei hajdúkat fegyelmi eljárás igénybe vétele nélkül elbocsátom a szolgálatból; a megyei fő és alszolgabirákat birsaggal sújtom; a másodalispán mellőzésével a törvényszékeken polgári s büntető ügyekben Elnökösködöm. A választ rögtön a következőkben megadtam. Igaz, hogy. a megye közönségéhez érkezett összes leveleket én bontom fel, mire a fennálló törvények és gyakorlat szerint nemcsak jogosítva vagyok, de mint Vármegye első tisztviselőjének, kötelességem is; a törvénykezési ügyeket elkülönitve által teszem a törvényszékhez, a közigazgatási ügyekre vonatkozókat pedig, fontosabbakat a közgyűlések eleibe terjesztem, a kisebbeket pedig, de sürgős elintézést igénylő ügyeket pedig elnökileg elintézem, s igtató könyvemet a legközelebbi közgyűlésnek esetrül esetre bemutatom. Váltóügyekben a váltó törvényszék által elrendelt végrehajtások foganatosítására az 1848. évi 15. törvény rendelkezése szerint az illetékes szolgabirákat én küldöm ki, mert azok 24 óra alatt teljesitendők. A megyei szolgákat, hajdúkat, kik az időben fogházőrök és az alispán fogadja fel, s bűnös cselekmény esetében bocsájtja el, ez jogomhoz tartozik, a legutóbbi elbocsátás is falopás miatt történt. A törvényszéki ülésekben elnökösködöm, mint ezt a törvény rendeli, a másodalispán csak helyettesem akadályozásom esetében. A végrehajtó tisztikarnak késedelmes eljárása esetében a bírságolás megyei szabályrendeleten alapszik, mely szerint kétszeri megsürgetés után a bírságolás feltétlenül igénybe veendő s alkalmazandó. S egyszersmind kértem törvényeken s szabályrendeleteken alapuló eljárásom helyeslését. Fráter Pál bizottsági tag vala az első, ki hangsúlyozva eljárásomnak helyességét, indítványozta, hogy nemcsak az adott felvilágosító válaszom, de köztudomás szerint is minden eljárásom a törvényekkel s megyei szabályrendeletekkel egybehangzó lévén, a tett panasz figyelmen kivül hagyásával eddigi eljárásom nem csak helyeseitessék, de jövőre is ugy a közigazgatás, mint a törvénykezés érdekében erélyes eljárásra s intézkedésre utasíttassam, mit a közgyűlés egyhangúlag elfogadván, határozattá is emelkedett, mit Révay Gusztávnak, a pártütés fejének, főjegyző lévén, kellett fogalmazni. * * * A. 1872. évi január l-ő napjától kezdve a Törvénykezés a közigazgatástól az 1869. évi IX. törvénnyel teljesen elváiasztatván, ő cs. és m. kir. felsége az igazságügyminiszter felterjesztése folytán 1871. évi Sept. 18-án kelt elhatározásával a szervezendő Balassagyarmati Törvényszék Elnökévé nevezett ki, mely legfelsőbb királyi elhatározásról az igazságügyminister a megyei bizottmányt 1871. Sep. 29-rül értesitette azon megjegyzéssel, hogy az alispáni teendőket 871 évi december 30-ig végezni kötelességem. Mit én teljesítettem is, az alispáni állásról pedig 1871. december 30-ról keltezve lemondásomat, a főispán gróf Forgách Emil 187 Ő Nagyságának átadtam, s ehhez hivatalos jelentésemet is mellékeltem, mely 4 év és 8 havi tartamú hivatalos eljárásom részleteit, eredményeit, a pénztárak állását, a megyei ingó és ingatlan vagyon ez idő szerinti állását foglalta magában . . . Ezzel a közigazgatási s törvényhozói téren hosszas, az 1848 előtti időket is beleszámítva 36 évi működésem be lett fejezve. 1872. év január 1-i napjától új pálya s feladat nyilt s állt előttem, az igazságszolgáltatás, a megye területén szervezett k. törvényszék s járásbíróságok szervezés, teendői s eljárása feletti őrködés és vezetése. Leirhatatlanok és unalmasak is volnának azon tömérdek nehézségek és akadályoknak részletezése, melyekkel ugy fel, mint lefelé találkoztam, s mondhatom, teljes erőm igénybe vételével küzdeni kéntelen voltam, hogy a kivánt eredményt utolérjem, mert új törvények meg számosabb rendeletek, a kor kívánalmai s változott viszonyok, az anyagi törvények hiánya miatt, a bíróságok észrevehetően tájékozatlanok voltak, több ügyeket még a politialis osztrák törvény szerint kellett elbírálni. A járásbíróságok területének okszerű beosztása az által, hogy a székhelyek előbb állapíttattak meg, lehetetlen volt, s utólagos kijavítások váltak szükségessé, sőt egy uj járásbíróságnak (Rétság) szervezése is, de mindezek sem mondhatók kielégítőknek s tökéleteseknek.
