Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)

1867 április 25-én folytatva tartott közgyűlésben az első alispáni állásra Én, Veres Pál 166 s Repeczky Ferenc 166 jelöltetvén ki, reám 417, Veres Pálra 263 bizottmányi tag szavazván, 154 szavazattöbbséggel első alispánnak választattam. Az esküt rögtön letéve, személyem iránt tanúsított bizalmat megköszönve, támogatásomat kérve, az első alispáni széket elfoglaltam. * * * B. Következett a másodalispán választása, ki ugyan az én pártom jelöltje volt. Megválasz­tása felkiáltással történt meg. Az idő haladottsága tekintetéből a főispán az ülést bezárta, jelezvén a választások következő napra halasztását. Másnap, apr. 28. az összes tisztikar, a polgári-, büntetőtörvényszék birái is megválaszt­ván, a választási tény befejezve lett. Április 29-én már a közgyűlési ügyek tárgyaltattak, s elintéztetvén, a jövő évnegyedes közgyűlés határnapja aug. holnapra tüzetett ki. Ősi törvényeink s ezek értelme és szellemében életben levő százados gyakorlat szerint a főispán, mint Méltóság a kormányzatba közvetlen be nem avatkozhatván, a Megyének kormányzatát én vettem kezembe azon határozott szándékkal, mint azt megválasztásom órájában is kijelentettem, s letett esküre hivatkozva megígértem, hogy minden közigazga­tási s birói eljárásomban (mert az időben az alispánok bizonyos meghatározott ügyekben első bíráskodási joggal is fel voltak ruházva) a tisztesség, igazságszeretet, részrehajlatlan­ság, önzetlenség lesznek irányelveim, politicai mozgalmakban pedig Deák Ferenc hive, követője (kit most árnyékában is követek), s ezt minden feszély és kérkedés nélkül meg­ígérhetem, mert tántorithatlan lelkiismeretemre támaszkodva s meggyőződve, hogy az a többség, mely bizalmával alispánságra megválasztásommal megajándékozott, alispánságom utolsó percéig támogatni fog. * * * A. Első s legfontosabb feladatom volt a Belügyminiszternek a már 1867 június 8-ra kitű­zött királykorpnázásra vonatkozó rendeletét foganatosítani, mi a közönség által is egész készséggel támogattatván, fényesen s ugy a kormány, mind a közönség megelégedésére sikerült is. Következett a képviselőválasztás az 1868-i országgyűlésre. Két párt volt, Deák párt és ugy nevezett bal párt, melynek feje Tisza Kálmán volt. A pártok első mérkőzése a központi választmány megválasztásánál nyilvánult, az izgatottság nagy mérvű volt, mi már a közgyűlés összehívása előtt az egész Megye terüle­tén észrevehető volt, mind a hat kerületben volt ellenzéki jelölt. A központi választmány megválasztására kitűzött közgyűlés napján az izgatottság a tetőpontját érte el, s ez a kisebb rész erőszakos kitöréseit tette lehetővé, minek meggát­lására óvatos, de szükség esetén a legszigorúbb intézkedések foganatba vételét rendeltem el, s az ép a Megye székhelyén elszállásolva volt katonaság parancsnokát hivatalosan meg­kerestem, hogy a gyűlés befejezéséig s további intézkedésemig a katonaságot készenlétbe tartsa; itt megjegyzem, hogy a főispán jelenlétében is én mint alispán azért rendelkeztem, mert az időkben a főispán a megyei kormányzatba nem avatkozhatott. * * * B. A sorezred századának parancsnokával értekezve, abban állapodtunk meg, hogy az ülés napján, már d.e. 9 órakor azon ürügy alatt, hogy a század gyakorlatokat végez, kivonul egész készletben a vásártérre, mely közvetlen a város utolsó házánál kezdődik, s a gyűlés­nek egész tartama alatt végzi ott a gyakorlatokat, és a szükség esetében a megállapított jel adatra, a megyeház kapuja előtt terem, a főispán további intézkedéseket bevárja. * * * A. A közgyűlés reggeli 10 órakor vette kezdetét.

Next

/
Thumbnails
Contents