Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)
B. Deák Ferenc örökre emlékezetes indítványát közölte Teleki Lászlóval, mielőtt azt a nyilvános ülésben szóval megtette, azon kijelentéssel: hogy ha okszerű javítást tud tenni, hozzá fog járulni, feltéve, hogy felirati alakban s az egyértelmüleg fogadtassék el, mert az egyértelműség adna erőt a felírásnak, s fokozná hatását is. Teleky átvette Deáknak fogalmazását, s Ígéretet is tett, hogy e nagyfontosságú ügyben egész odaadással fogja megkísérelni az egyetértésnek s összhangzásnak létrehozását, a lehetőségig. Azonban egy májusi nap reggelén 9 órakor, mikor mi képviselők gyülekeztünk a megtartandó nyilvános ülésre, jön Ivánka Imre 150 képviselő, azt hozván hírül, hogy az éjjel Teleky László vagy orgyilkosságnak vagy öngyilkosságnak esett áldozatul — halva van. Nyáry Pál, Ivánka Imre, én lélekszakadva siettünk a Teleki ház felé, az első emeletre, hol Nyáry Pál pártfogása alatt bementünk azon szobába, hol Teleki László felbontott ágya mellett, melynek vánkossa kissé gyűrött volt, a földön hanyatt feküdt, felöltő s lábbeli nélkül, nadrágban, reggeli papucs a lábán, bal keze a szivére téve, alatta az ing véres, jobb kezében egy kilőtt pisztoly. Ágya mellett egy hosszúkás asztalra téve fel, a finzsa félig teával, egy pisztol tartó, melyből egy hiányzott. Valószínű, hogy az, melyet kezében tartott. író asztalán a Deák Ferenc felirati javaslatának másolata, mellette jegyzetei. Nyáry Pál egész határozottan kimondotta: ez öngyilkos. Az is volt, bár sokan azt híresztelték, hogy gyilkosa bécsi, felbérelt gazember. Okát keresték. A vélemények eltérőek voltak, de egy sem volt megállapítható. Legvalószínűbbnek mutatkozott az: hogy midőn Drezdában elfogták, s Bécsbe hozták, a Császár maga elibe hivatta, s azt mondotta neki: ismerem tetteit, melyeket uralkodásom és családom ellen tett, de én szabadon bocsájtatom, ha szavát adja, hogy a politicába ezentúl nem avatkozik, s minden mozgalomtól távol tartja magát. Mondják, hogy ezt megígérte. Ennek dacára ő képviselővé választását elfogadta, és a mozgalmakban derékig részt vett. Amint is öngyilkosságát megelőző napokban Bécsből egy levelet kapott, amelyben az lett volna irva, ön megszegte szavát, becstelen ember. A levél íróját máig titok fedi. És ez oly hatással sulyosodott különben is ideges alkatára, és ok a végzetes tett elkövetésére. Már a tett elkövetése előtti napokban én Hajnik Pál rendőrfőnöknél voltam, mikor Teleky odajött, ott többen lévén, Hajnik Pállal egy pár szóváltás után távozott, de a kalapját ott hagyta, ugy hogy Hajnik utána szaladva, az ucczán adta át neki a kalapját. Egy jele a lélek felháborodásának. Köztudomásra jővén a katasztrófa, még aznap a képviselőház elnapolta üléseit, mindaddig, mig Teleky el nem lesz temetve. Dr. Sebestény Kovács Endre, 151 hírneves tudós orvos, ép a házban (Teleky) a földszint lakott, s ugyanazon szoba alatt, hol Teleky agyonlőtte magát vala hálószobájában, többeknek elbeszélte, hogy ő éji 11—12 óra között ébren volt, olvasott, s maga felett egy zuhanást hallott, mit hihetőleg Teleky földre esése okozott, tehát állva lőtte meg magát. Teleky két vagy három nap volt a Múzeum előcsernokában ravatalon, ahonnan a szertartásos beszentelés után Nógrád vármegyébe, a Sziráki családi sírboltba szállították, hová egy képviselőkből álló küldöttség kisérte el. Szirákon tartott gyászszertartáson Nógrád Vármegye akkor Első alispánja, Dessewffy Ottó vezetése mellett egy küldöttség által vett részt, hol a szokásos búcsúbeszéd tartásával Básthy Miklós, 152 a Szécsényi járás FőszolgabirájaTett megbízva. Azonban Tisztelt Gyülekezet! megszólítás után szótlan állva maradt, és arcán észrevehető volt a fájdalom, mely a nagy halott esete által oly súlyosan érinté lelkületét, hogy saját s az egybegyűlt közönség fájdalmai kifejezésére egészen képtelen lett. Ezzel az egyház lelkésze kezdette meg a gyászszertartás teendőit, s azt befejezvén, a halott teteme a Családi sírboltban elhelyeztetett. Most visszatérve a várakozó országgyűlés mozzanataira, Teleky halálával a határozati párt vezetését Ghyczy Kálmánt az Tisza Kálmán 153 vették által. Ghyczy Kálmánt az országgyűlés Elnökévé választotta meg. A legelső nyilvános ülésben Deák megtette az indítványt, s abban a feliratot hozta javaslatba, mint a sanctio pragmatica értelmében egyedül törvényest, helyest, sőt opportunust is. Tisza Kálmán pedig nagy részen elfogadva Deák indokait, de részben módosítva, a határozat elfogadását ajánlotta.
