Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)

őrmestert, hogy azon szobát kímélje meg, hol boldogult édesanyám betegen fekszik. Nem engedett, először is abba a szobába ment, de odalépett anyám ágyához, s vigasztalta őt, hogy ne aggódjon, nem lesz kellemetlensége. Azután minden szobát, abban lévő ágyakat felkutatta, és kérdésemre, hogy mit vagy kit keresnek, választ nem adott, de felszólított, hogy a ház alatti helyiséget, a pincét is mutassam meg. Teljesítettem. Ahonnan kijövet távozni akartak, én pedig, hogy zaklatásoknak helytelenségéről még jobban meggyőzzem, felhívtam figyelmöket, hogy még a pincén kívül van egy házalatti helyiség, amelyben gabona van elhelyezve. Megvizsgálták azt is és távoztak. Nem tudtam elgondolni, hogy mi célja volt ezen éjszakai kutatásnak, mig később megtudtam, hogy Rákóczy Jánost,

130 Kossuthnak volt titkárát keresték, állítólag nálam és Madách Imrénél Csesztvén tartózkodott. Néhány hét múlva B.gyarmatra mentem, hol országos vásár volt. Ott azon hírrel leptek meg. hogy Madách Imrét zsandárok elfogták és Pozsonyba kisérték, sőt még Blaskovics Pált 31 és Reményffy József ügyvédet

1 is. Ezen esemény kellemetlen meglepetést okozott nekem, mert kétségtelennek tartottam, hogy Madách Imrét Rákóczy János Kossuth volt titkára bujdosásának elősegítése gyanújából vitték fogságba — s igy valószínűnek tartottam, hogy ezen gyanúsítás ellenemben is irányittatni fog. Vélelmem igazolva lett, mert néhány nap múlva Bory Pál Nógrád Vármegyei főnöknek egy rendelete kézbesittetett nékem, mely szerint 24 óra alatt Pozsonyban, a Vizi nevü kaszárnyában a 21. számú szobában hadbíró előtt jelentkezzem, ellenkező esetben katonai kísérettel fogok Pozsonyba szállíttatni. * * * A. Másnap Vácra, onnan gőzhajón Pozsonyba utaztam s aztán a parancsnoknál jeletkeztem; ki jelezve a szoba számát, hol haditörvényszék délelőtti 11 órakor tartatni fog, azon utasítást adta, hogy a jelzett helyen 3/4 11 órakor jelenjek meg. Az utasítást pontosan betartva, megjelentem a kitűzött szoba helységben. Pont 11 órakor a hadi törvényszék tagjai mind jelen voltak, nevem, lakásom, éveim, foglalkozásom jegyzékbe vételére. A hadbíró első kérdése az volt, ismerem én Madách Imrét (ki az időben ott Pozsonyban elzárva volt) s van e tudomásom arról, hogy Madách miként szöktette meg Pestről Rákóczy Jánost, ki mint Kossuth iroda főnöke kerestetett, megszöktetése után pedig hol adott néki menhelyet? Válaszom következő volt: Madách Imrét jól ismerem. - 1848 előtt Nógrád Vármegyei tisztviselő társam volt; arról : Hogy Rákóczy János megszöktetésében részt vett volna, tudomással nem birok, mert Madách nem csak az 1848—1849-iki mozgalmaktól visszavonulva élt, sőt B. Majthényi László Nógrád vármegyei cs. k. kormánybiztos alatt hivatalt is vállalt, s igy a Császári k. kormány szolgálatában állott. Következve még vélelmezhető sem, hogy a mozgalom megszűnése után oly szájhős miatt, mint Rákóczy János volt, saját maga, sőt családjának személy s vagyonbiztonságát veszélyeztesse, sőt Balassagyarmathoz közel levén (Csesztve) lakása, és ott az időben Császári katona tisztek folytonosan elszállásolva tartózkodtak, a menhely adása teljesen lehetetlen, és azon körülmény, hogy Rákóczy Jánost a hadi törvényszék előtti menekülésben elősegítette volna, teljesen kizárva volt, Madách Imre elleni vád alaptalan, s valószínűséggel nem bír. A második kérdés, mely hozzám intéztetett, az volt, hajlandó vagyok e mindezen körülményekre esküt tenni, — igennel feleltem. Ezután a hadi törvényszék tagjai egy kis időre rövid tanácskozás után, a nélkül, hogy az eskü letételt követelték volna, azzal bocsátottak el, hogy most haza mehetek, a szükség esetébe ismét meg fogok idéztetni. Mielőtt távoztam, azon kérést intéztem a hadi törvényszékhez, engednék meg a Madáchalli találkozást, mert otthonomban azon hir (mit én nem hiszek) van, hogy Madách már testileg is lett volna fenyítve, mire látható felháborodás s tanácskozás után a találkozási engedély megadatott, azon feltétel mellett, hogy egy kijelölt katonai személy