Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)
Az előszobában egy százados volt, ki a jelentkezőknek nevét, állását, s jelentkezésének okát a tábornoknál előzetesen bejelentette. Ghiczy Kálmánnal egyszerre jelentkeztünk a kapitánnál. Ghyczy a nevét megmondja. A kapitány igen előzékenyen azt kérdezi tőle: a volt Komárom Vármegyei alispán? De. Azt mondja, Ghyczy, hát engemet nem ismer? Válasz: nincs szerencsém. — Hiszen midőn önt alispánnak megválasztották, én voltam a századommal oda kirendelve a rend fenntartására, s megválasztása után önnel is ebédeltem. — Nem emlékszem — felelte Ghyczy. Ezután felém fordul, nevemet kérdezi. A. Midőn nevemet megmondottam, reám meglepő azon kérdést intézte hozzám, hogy Friedeczky Barnabásnak rokona vagyok-e? Igennel feleltem, mert egy törzsből származtunk, 123 mire igen előzékenyen azt jegyezte meg: hogy Fr. Barnabással igen jó barátok voltak, s együtt szolgáltak a magyar kir. testőrségben (gárdista) — többen s különösen nők lévén előjegyezve, a kihallgatást mintegy fél óra múlva befejezve, engemet is felkért, értesített, hogy Machio tábornokhoz bemehetek, a jelentkezés igen rövid volt, nevemet s képviselői minőségemet jelezve - egy fejbólintással elbocsájtott. A századosnak Frideczky Barnabásról megemlékezése egy kérelem előterjesztésére bátorított fel, azon hitben, hogy ha csakugyan baráti viszonyban volt említett rokonommal, nem fogja megtagadni kérésemet, s ki fogja annak megadását M. tábornoknál is eszközölni. Mi következő volt: Én mint képviselő ez idő szerint kötelezve vagyok Pest városa területén tartózkodni, és a hadi törvényszék határozatát bevárni, — mivel pedig az huzamos időkig fog hihetőleg tartani, mi sok költséggel terhelne meg, legyen szíves kieszközölni, hogy addig, mig ügyem tárgyalására a határnap meg lesz állapítva, s arra megidéztetem, haza mehessek, elmondván kérdéseire, hol lakom, minő a Pesttől a távolság, kötelezem magamat, hogy megidéztetésem folytán pontosan kellő időben meg fogok jelenni a tárgyaláson. ő egész készséggel vállalkozván kérelmem kieszközlésére, bement ő excellenciaja tábornok úrhoz. S midőn kijött, ismét lakásomat, ennek távolságát, utóposta székhelyét kikérdezve s feljegyezve, kiállított egy igazoló levelet (Certificat) Pest 26. nov. 1849, mi jelenleg is birtokomban van, a mely mellett haza mehetek, ezt a tábornok úrral is aláíratni kezembe adta, azon hozzá adással: reméllem, pontosan meg fog jelenni a kitűzött határnapon, miről én is fogom önt előzetesen tudósítani, mit teljesített is, de én is a kitűzött határnapot megelőzőleg Pestre jővén, ő nála is jelentkeztem, s még az eljött, bé nem fejeztetett, Pestről el sem távoztam. Kazinczy Gábor 12 4 képviselőtársam s rokonszenvü barátommal ezen engedély megadásának körülményeit részletesen közöltem, ő azt tanácsolta nékem, hogy óvatosság szempontjából célszerűnek tartaná, ha ezen engedélyt Kossalko 125 akkori cs. fő ügyésznél (Staatsanvalt) is kieszközölném, mert ő volt a közvetlen vádló, mert ő szerezte be országgyűlési iratokból, lapokból a vád adatait, s ő szolgáltatta azokat a katonai hadi törvényszéknek. Elfogadva tanácsát, jelentkeztem Kossalkó állam főügyésznél, és kérelmemet előterjesztettem, azon indoklással, hogy a Pesteni tartózkodás költséges, s én a határidő napon pontosan meg fogok jelenni, Államügyész Ur azonban egész cinizmussal ezen szavakkal, ha mint képviselő itt tudott lakni s magát a szükségesekkel ellátni, gondoskodjék most is, mint vádlott, a szükséges kiadások beszerzéséről; - ez elég volt, hogy meggyőződjem arról, hogy kérelmemnek minden indoklása csak idő vesztegetés lenne, egész nyíltsággal értésére adtam, hogy már a Hadi főparancsnok Machio tábornoktól távozásra engedélyt kaptam, csak is ezt ő méltóságának tudomására hozni kívántam, a polgári hatóság irányábani köteles tisztelet tekintetéből, igen! monda, — hát csak tessék az Urnák elutazni, tapasztalni fogja a következését, - s hátat fordítva távozott. Az igazolvány (Certificat) birtokomban lévén, otthagytam a szívtelent, még az nap elhagytam Pestet, s Nógrád megyei Tereske községben levő birtokom s lakomra távoztam.
