Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)

Minek következése lett, hogy Pázmándy Dénes, képviselőház Elnöke, Kossuth kíván­ságára még esti órákban ülést hirdetett (1848 december 7), amelyben Kossuth tette meg azon indítványt, hogy alaptörvényeink, melyek trónváltozás esetében a teendőkről intéz­kednek, nemcsak meg nem tartattak, de ezen államcsínnyel alkotmányunk alapjainak megsemmisítése céloztatik, Ferenc József Fő Herceg egy rögtön hozandó országgyűlési határozattal Magyarországgal szemben bitorlónak mondassék ki. Pázmándy Dénes Elnök felhívta a képviselőház figyelmét, a házszabályok azon rendel­kezésére, hogy bárki tegye az indítványt, az, míg a sajtó alá nem kerül és kinyomtatva minden képviselővel nem közöltetik, érdemileg nem tárgyalható, s kérte ily értelemben a ház intézkedését, de Kossuth az indignatio legnagyobb hevével ismét a szószéken termett, s hátrafelé hüvelykujjával Pázmándyra mutatva, igy szólt: ily emberek számára nyől a kender, akik a legfontosabb, sürgősebb ügyekben is a formákat keresik, ragaszkodom indítványomhoz, rögtöni határozatot kérek; nem lehet adni kifejezést azon felháborodás­nak, melyet Kossuthnak Pázmándyra célzó kijelentése okozott. Pázmándy e szem telén ­ségtől meglepetve, elrendelte a szavazást megelőző tárgyalás nélkül: azok kik Kossuth Lajos képviselő indítványát elfogadják, álljanak fel. Többen, én is, ülve maradtunk - a nagy többség elfogadta az indítványt. 51 Ezen tény különös jellemzője azon időnek, ha ezen országgyűlési határozatot ugyan­csak 1848 december 30. napján 58 tartott ülésben hozott határozattal összehasonlítjuk, mely békeküldöttséget meneszt Herceg Windischgraeczhez azon kérelemmel: hogy en­gedje meg annak, hogy Bécsben ő Felségénél, F. J.-nél 59 békeajánlatait megtehesse, s ugyan azon ülésben Kossuth indítványa az országgyűlés székhelye Debrecen városába áthelyezésére, mint az Deák még octoberben megjósolta, hol a képviselők, mint Hunkár 60 megjegyezte, halálbüntetés terhe alatt megjelenni tartoznak. A. Én jan. 1-én 849, mielőtt Debrecenbe mentem, szülőimet, kik akkor Vácott laktak, óhajtottam meglátogatni s azoktól bucsut venni. Vácon régi iskolatársamat Muzslay Ber­talant, ki szintén állandóan Vácon lakott, látogattam meg, ennél találkoztam Danielis 61 Abonyi birtokos, s akkor Görgei táborának főintendánsával (Görgei a móri csata 62 után 849 jan. 2-án érkezett Pestre, jan. 3-án hátrálott Vác felé, előhada 5-én az utóvédhaddal Görgei is Vácra ért), ki 840-es évektől jó barátom s ismerősöm volt. — Ki azzal fogadott, hát Te itt vagy? rég keresünk ily Egyéniséget, ki nekünk sok szolgálatot tehetne, mire röviden azt feleltem: nekem Debrecenbe kell lemenni, s ezzel végeztünk Danielissel. Ebéd alatti időben, melyet Szülőim lakásán töltöttem, egy honvéd tiszt jelentkezik, a kölcsönös bemutatások után Görgei nevében felkér, hogy őt (Görgeit) - délután 5 órakor a püspöki lakban látogatnám meg. Görgei meghívását elfogadtam, s a kitűzött időben felkerestem. 63 Fogadása szívélyes volt. Ugy tudom, Ön képviselő, Nógrád Vármegyei birtokos, Nógrád Vármegyének főjegy­zője volt, - én igennel feleltem, ezután látszólagos felindulással igy folytatja: a Honvédelmi Bizottság, a jelenlegi ideiglenes kormány, be nem várva megérkezésemet, a nélkül, hogy a jövő teendők iránt utasításokkal, s hadsereg ellátása és ruházatra szükséges végzésekkel ellátott volna, Pestről idő előtt, gyáván megfutott, és engemet oly kényszer helyzetbe juttatott, hogy e rendkívüli körülmények között, nagy ellenséges haderő előtt harcoló seregem élelmezése, s ruházása s felszereléséről, rendkivöli szabályok alkalmazásával is nem gondoskodom, a visszavonulásra kényszerült sereg a végfeloszlás veszélyének volna kitéve. Ezen feladatomat pedig ugy vélem teljesíthetőnek, ha ön támogatásomba részt veend, mit ön hazafiúi érzelmeitől elvárok. Ön teendője pedig, mint általam felhatalmazva lesz - a Vármegyei és városi hadi pénztárakból, a különben is katonai célokra befolyt pénzeket, a sóházi s egyéb kincstári pénztáraknál pedig az ott talált pénzkészleteket rendes nyugták mellett magához venni, — posztó, vászon, lábbeli anyagszerek beszerzése, elkészíttetése, feleslegnek pedig a hadi pénztárba beszolgáltatása.

Next

/
Thumbnails
Contents