Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)

és 233 képviselővel szemben 36 képviselő nemet mondott a minisztérium előterjesztésére, Frideczky ugyancsak távol maradt.

26 A törvényhozó testület szürke átlagához tartozott. Nem melengetett újítási terveket, és kötelességének eleget vélt tenni azzal, hogy a kormány — a központi hatalom szándéka, vagy a képviselőházi többség, a törvényhozói hatalom — akaratával szemben nem emel kifogást. A házban először augusztus 7-én, az Eötvös József vallás- és oktatásügyi miniszter által a népoktatásról beterjesztett törvényjavaslat - egyébként napokig tartó - vitájában szólalt fel, de csak egyetlen alkalommal.

27 Eötvös tervezete szerint az elemi iskolákban az oktatás a lakosság többségének nyelvén folyt volna, a magyart azonban a nemmagyar nyelven oktató iskolákban is tanítani kellett volna. A képviselőház középponti választmánya a javaslat szövegének látszólag kicsi, elvileg azonban nagy jelentőségű módosítását indítványozta: a magyar nyelv mindenütt rendes tanulmány legyen, a magyarul nem értő növendékek azonban saját anyanyelvükön részesüljenek elemi oktatásban. A javaslat ily módon a magyar nyelv elsőbbségének, illetőleg fensőbbségének elvét kívánta e vonatkozásban és formában törvénybe foglalni. Frideczky a választmány javaslatát azzal a változtatási igénnyel támogatta, hogy hangsúlyosabban és egyértelműen kell kimondani: a nem magyar nyelven oktatott tanulóknak a magyar rendes tárgyként oktatandó. A többség azonban a választmányi munkálatot, illetőleg szövegezést tette magáévá.

28 A törvényjavaslattal kapcsolatban egyébként két kérdésben került névszerinti szavazásra sor. Augusztus 8-án arról döntöttek, hogy legyen-e államköltségen nyitható különkülön felekezeti iskola oly helységekben, ahol az egy-egy hitfelekezethez tartozó iskolásgyermekek száma eléri az ötvenet. Frideczky a 181 főt jelentő többséggel nem-mel szavazott a 86 igen ellenében.

2 9 Két nappal később Pázmándy Dénes házelnök azon indítványa felett szavaztak, hogy az állam létesítsen ugyan minden községben egy közös iskolát, de több felekezet helyi létezése esetén az egyes felekezetek, ha egyazon felekezet többsége kívánja ezt, önerejükből és az állam felügyelete alatt saját maguk is tarthassanak fenn iskolát. A-többség elfogadta a javaslatot, Frideczky azonban ezúttal ritka kivételként — 83 képviselőtársával együtt — nemlegesen foglalt állást.

30 Persze nem tudható, hogy az egységes állami oktatás igénye, vagy felekezeti elfogultság diktálta-e eljárását. Augusztus 21-én Frideczky ismét csak a kormánypárttal tartott. Ez alkalommal Mészáros Lázár hadügyminiszternek a többség ellenzése láttán saját maga által megváltoztatott újoncállítási törvényjavaslata forgott szőnyegen. Mészáros eredetileg valamennyi újoncot a régi sorezredek kiegészítésére javasolta fordítani. Módosított indítványa szerint viszont az újoncokból előbb kiegészítik ugyan a magyar sorgyalogság minden harmadik zászlóalját és 2 tartalék századát, valamint a magyar lovasság negyedik osztályát és tartalékszázadát, az összes többi újoncból azonban honvédzászlóaljakat szerveznek. A képviselők egy tekintélyes csoportja viszont az összes újoncot honvédnek szánta. A kérdés végülis névszerinti szavazással dőlt el: 45 képviselő távollétében, 117 nem ellenében 226-an — köztük Frideczky is — megnyugodtak az új változatban.

31 Tíz nappal később 132-ed magával Frideczky azt az álláspontot képviselte, hogy a miniszterelnök évi rendes fizetésén kívül az országgyűlés tartama alatt se kapjon pótdíjat, de most a nemmel voksolók kisebbségben maradtak.

32 Szeptember 4-én Frideczky két előterjesztésre is igent mondott. Az egyik a szerb felkelők ellen működő bácskai táborba leküldött Beöthy Ödönt kívánta felhatalmazni, hogy teljhatalommal intézkedhessen mindenben, amit a haza védelmében szükségesnek ítél. A másik szerint egy Bécsbe utazó országgyűlési küldöttségnek az uralkodót kellett megkérnie, hogy Pestre jőve, személyes jelenlétével támogassa a kormánynak és a képviselőháznak a nemzet megmentésére irányuló erőfeszítéseit. Az első indítványt mind a 331 jelen volt képviselő helyeselte, az utóbbit is csak 2 ellenezte.

33 A képviselőház szeptember 16-án kezdte tárgyalni Kossuthnak az úrbérvesztett földbirtokosok kármentesítéséről szóló — egyébként a költségvetéssel összefüggő, azt érintő — törvényjavaslatát. Az ügyben személyesen is érdekelt volt a háznak a birtokosok sorába tartozó többsége. Érthető, hogy éles és hosszú vita bontakozott ki a javaslat számos — elvi vagy gyakorlati kérdést eldöntő — paragrafusa felett. Frideczky, akinek apja — minthogy amúgy is csekély birtokának zöme úrbériségből állt — a jobbágyfelszabadítás folytán nem jelentéktelen jövedelemtől esett el, — átmenetileg ugyancsak kilépett passzivitásából: a