Madách Imre dokumentumok a Nógrád megyei Levéltárban - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 13. (Salgótarján, 1984)

Az eredeti latin, német nyelvű dokumentumokat a főszövegben, a magyar nyelvű tükörfordításukat a jegyzetben, közvetlenül az irat jelzete után hozzuk. Ahol az eredeti német nyelvű iratban ,,ß" szerepel, a nyomtatott német szövegben - megfelelő betű hiányában -,,ss"-t írunk. Az y feletti két pontot szintén nem jelöljük megfelelő betű hiánya miatt; bár szerencsére ritkán is fordul elő. Ahol az eredeti szövegben a szavak, évszámok felett rövidítésjel található, ott a szót, szavakat, évszámokat félkövér betűvel jelöljük. Az eredti szövegben félemeléssel közölt részeket kurzív betűvel hozzuk. Ha nem egyértelmű a rövidítés jelölése, feloldjuk, de a feloldott szót vagy betűt [ ]-ben hozzuk. Hasonlóképpen [ ]-ben közlünk minden általunk betoldott szót, kifejezést, pl. külső oldal, belső oldal, a közgyűlésben tárgyalt ügyek elintézésére utaló „végzés" szót stb. Az egybeírás, különírás, kisbetű, nagybetű vitatott eseteiben a hasonlóság elve alapján járunk el; pl. azonos betűtípus, -betűhely stb. alapján próbálunk dönteni. Ha a külső oldal, belső oldal logikusan következik egymás után, ezt a sorrendet mi is megtartjuk. Ha a külső oldal a belső szerves folytatása (elintézés, végzés), akkor (a külső oldal, belső oldal megjelölésével) a logikai sorrendet alkalmazzuk a szövegközles során. A törtszámokat, amennyiben nem töredék jobbágy telket jelöl, a vízszintes törtvonal helyett pl. 222/1850. formában közüljük. A dokumentumok szövegében előforduló olvasati bizonytalanságra (?) jellel utalunk. Az értelemszerű szövegkihagyást ( . . . )-tal, a kiolvashatatlanság (az eredeti szövegből hiányzik az adott rész, az írás kiolvashatatlan stb.) miatti szövegkihagyást (...(?) jellel jelöljük. A jelzés nélküli ... az eredeti szövegben előforduló . . .-tal jelölt szövegkihagyásra utal. Jegyzetapparátus : J = (Jelzet) A dokumentumok archeográfiai jelzetelésénél elhagyjuk az iratok külső jegyeinek, irattípusának minden esetben történő megnevezését, mivel valamennyi kézzel írt eredeti magyar, német, latin nyelvű irat; csupán az idegen nyelvű iratok esetében tüntetjük fel, hogy latin, illetve német nyelvű iratról van szó. - A „Másolat" a szövegben jelölve. A dokumentumok levéltári jelzetében elhagyjuk a Nógrád megyei Levéltár megnevezést, mivel valamennyi közölt okmány innen származik, kivéve a még a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága tulajtulajdonában lévő (de átadásra kerülő) Füleki választási jegyzőkönyv és a választásról készült és Ráday Gedeon főispánnak küldött jelentés, valamint a győri Xantus Múzeumban található Szabó József-féle Madách-gyűjteményben megtekinthető „Hírlelő". Közlésüket - alapel8