Madách Imre dokumentumok a Nógrád megyei Levéltárban - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 13. (Salgótarján, 1984)

kán elhangzó előadásokat tartalmazó kötet, mely Madách Imre ma címmel je" lenik meg. Az 1973. évhez fűződik a sajnálatos módon évek múlva napvilágot látó Madách-tanulmányok című kötet, melynek minden alkotása az újabb Madáchkutatás egy-egy részeredményét adja közre. ,,A valóságban élt költő" portréjának megrajzolása szempontjából különösen fontos Kerényi Ferencnek az Űj források a Madách-család történetéhez című, Szabad Györgynek Madách „Politikai hitvallása "-ról szóló és Szabó Bélának Madách politikai tevékenysége Nógrád megyében című tanulmánya. (Részletesebb bemutatásukkal ezen a helyen nem foglalkozunk, mivel mindhárom tanulmány rangos helyet kap a felhasznált irodalom sorában.) Nógrád megye a Múzeumi Füzetek nyomába lépő Múzeumi Közlemények külön számában, a Madách-emlékszámban közreadott tanulmányokkal, dokumentumválogatással tiszteleg a megye nagy fia előtt születésének 150. évfordulóján. Szabó Béla ebben a kötetben Madách Imre Nógrád megyei közéleti tevékenységét rajzolja meg; e sorok írója pedig Krizsán László már említett kötetében publikált dokumentumok tiszteletben tartásával Újabb dokumentumok Madách Imre élettörténetéhez címmel 38 dokumentumból álló válogatást ad közre. Az újabb dokumentumok közreadásának, egyáltalán a Múzeumi Közlemények Madách-emlékszám megjelenésének az a legfőbb érdeme, hogy jól kiegészíti a Madách-kutatás addig elért eredményeit. Nem a „beteges állapota" miatt visszavonuló, hanem az események aktív részeseként tevékenykedő Madách Imre életútjához kapunk újabb adalékokat. A Halász Gábor által közreadott Madách Összes Műveiben, a Staud Géza kétkötetes levelezésgyűjteményében, a Krizsán László-féle dokumentumkötetben található iratok, levelek, okmányok stb. utalásait teszi „mintegy gazdasági háttérrajzként" értelmezhetővé, a Madách-család gazdasági helyzetét, társadalmi életének sok vonatkozását világosabbá Kerényi Ferencnek a Madách-család osztályegyezségéről készült tanulmánya. (Szintén részletesen foglalkozunk vele a dokumentumokkal kapcsolatban.) Szabad György nagymonográfiájának, Lukács Lajos könyvének, Nógrád megye története I-II. kötetének vonatkozásai, Kerényi Ferenc, Győrffy Miklós, Kamarás Béla, Praznovszky Mihály, Horváth István és mások tanulmányainak adalékai mind-mind közvetlen vagy közvetett forrásai, eredményei az újabb kutatásnak. Mozgatórugói annak a gondolatnak, hogy ha már a Madách kritikai kiadás megjelentetésére a közeljövőben nem kerülhet sor, - legalább egy szűkebb területen, a Nógrád megyei Levéltárban fellelhető Madách Imrére vonatkozó dokumentumok kiadásával, a Madách Imrére, a Madáchcsaládra vonatkozó újabb kutatások utalásszerű összegezésével törekedjünk az eddigi ismeretek tömörítésére, „a valóságban élt" Madách Imrének - a dokumentumok tükrében történő - bemutatására. Az előzmények felvillantásával kívántuk bizonyítani, hogy vállalkozásunkra, a dokumentumok közreadására szükség van. A Madách-kutatások Összehangolásának fontosságát sürgeti - kézbentartójának Nógrád megyét javasolva - említett tanulmányában Kerényi Ferenc, 4