Madách Imre dokumentumok a Nógrád megyei Levéltárban - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 13. (Salgótarján, 1984)
A dokumentumok szövegében előforduló idegen vagy kevésbé ismert szavak, kifejezések jegyzéke
istápol item (adv.) járásbeli fő bírák járásbíróság jegyző, nótárius jelenen jelzálog jobbágytelek judex (iudex), dieis judex nobilium = judlium juratus juratus assessor - jurassor jus (ius), juris (iuris) juss, jus, ius káplár kapuadó katonai „alkalmatlanság" kereset keresetlevél kilenced kincstár kincstári pénztár Királyi Biztos Királyi Helytartó (kisebb) királyi haszonvétel segít ugyanúgy, hasonlóképpen (határozószó) szolgabírák járási székhelyen működő I. fokú bíróság (É sz 615.) vármegyei vezető tisztviselő kb. a 15. századtól jelenben ha a (kölcsönzött) dolog a tulajdonos birtokában marad (ingatlan) és a zálogjogot valamelyik nyilvános jegyzékbe (telekkönyv) való bejegyzés tünteti fel (É sz 1526., UML 6. k. 756.) a földesúr által a jobbágynak — járadék ellenében — művelésre átengedett földterület. (UML 3. k. 513.) Nagyságát a földesúr határozta meg. A jobbágytelek volt az adókivetés alapja (TÖRT. fgy. I. 404.) bíró, bíráló ld. szolgabíró joggyakornok ld. esküdt jog(szabály), törvény, jogrend jog (É sz 626., UML 3. k. 541.) birtokrész, vagyonrész tizedes kapuszám szerinti adózás, 1848-ig élő állami adóféleség katonai jelenlét a felperes perbeli cselekménye, amellyel a bírósághoz fordul és az alperessel szemben jogvédelmet kér a kereset írásba foglalása a termés kilencedik tizedrésze, a földesúrnak teljesített terményszolgáltatás elnevezése a feudalizmus korában az állam vagyona és pénzkészlete, az államot illető javadalmak, jövedelmek összessége az államkincstárt kezelő intézményrendszer a provizórium idején a törvényhatóságok vezetését a királyi biztosok és a főispáni helytartók látták el (TÖRT. fgy. I. 451.) a 18. században alakult a Helytartó Tanács, amelynek legfőbb feladata a királyi rendeletek végrehajtása, közvetítés a vármegyék, városok és a király között. A Tanács élén a Királyi Helytartó állt a regálék bizonyos fajtája, mely eredetileg kizárólag az uralkodót illette meg; később földesúri, városi jog lett (TÖRT. fgy. II. 780.) 423