Madách Imre dokumentumok a Nógrád megyei Levéltárban - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 13. (Salgótarján, 1984)

II. rész (1842-1864) - 257. Főispáni megnyitó Nógrád vármegye bizottmányának első közgyűlésén, amelyen Madách Imre is jelen volt (Balassagyarmat, 1861. január 7.)

vész és hullámok között fenn tartani, és mellyek tagadhatatlanul leg főbb tényezői valának annak, mi szerint koszorús költőnk joggal, és oly hatályosan mondhatá felőlünk: hogy „meg fogyva bár de törve nem, él nemzet e' hazán." ! E jelen köz gyűlésnek teendője tehát meg alakitani a' megyei bizottmányt, ezt pedig azért, mivel az 1848&* bizottmány nem bir azon joggal, miszerint ön magát ki egészithetné, a' mi tizenegy szomorú év leforgása után nélkülözhetlenné vált, és azért ezen fel éledett ősgyülésnek magának joga, Fel szólitom tehát a' megyei tisztelt ősgyűlést, mi szerint eme törzs fel adatának meg felelni méltóztassék, és midőn ezen ős gyűlésnek tanácskozásait meg nyitottnak jelenteném ki, üdvözlő, és megnyitó beszédemet azon arany szavakkal fejezem be: ,,Éljen a haza, éljen a' Király"! Ez után Fő ispán 860 évi November 26an kelt leg felsőbb helyről érkezett 's Fő ispáni ki neveztetését tartalmazó ok iratot felolvastatván, 's ő az Osi szokás szerint 1848Í& évi April [is] 22en magyar belügy minister által ki adott eskü forma szerint az esküt le tévén, hivatalába iktattatott, melly be igtatás után a' megye közönsége e' következő óvást rendelte jegyző könyvébe iktattatni : „Midőn e' megye közönsége nyólcz százados önkormányzati jogaiba magát visszahelyezi, 's el idegeníthetetlen jogainak gyakorlatát számos törvények, 's különössen az 1848Í& törvény alapján év tizedet haladó alkotmány ellenes országlás által nem törve de törvényes 's alkotmányos küzdelmei öntudatába át veszi erkölcsi kötelességének tartja ki jelölni azon ösvényt, mellyen ezentúl nem csak haladni akar, de az alkotmány adta hatalmának egész súlyát mérlegbe vetve meg védeni és leg szebb 's leg szentebb kötelességének ismeri." „Ki jelenti tehát, hogy nem csak az 1860 octob[er] 20an kelt Császári okiratot, de minden ezen ok irat alapján az idő óta mai napig történt intézkedéseket, 's különössen a fő ispani kinevezést is mint az 1790: X. 's 1848 évi III törvénynyel homlok egyenest ellenkezőket törvény 's alkotmány elleneseknek tart, 's ezek elleni óvását jegyző könyvben is iktatni kívánja, 's csak is azért kívánja jelenben az ön kormányzat terét elfoglalni mert egyedüli bizalmát szentesített törvényeinkbe helyezve erősen hiszi hogy mind azon sérelmek, mellyek egyeseken úgy mint az egész nemzeténél követtettek, 'smelyek sarkalatos törvényeink által szentesített alap elvek mellőzéséből eredtek az 1848Í& IV. és V. törvények értelmében össze hívandó ország gyűlésen orvosoltatni fognak." A' mi pedig a' megye életének, úgy közjogi, mint köz igazgatási s törvénykezési jogait illeti, azoknak mikénti rendezését 's törvények értelmébeni kezelését azt a' megyei választmány hűségére bizza. J = Nm. Bizottm. jkv. 1/1861. szám, megjelent Kr. 79—81. p. K — 1859-ben a Habsburg Monarchia a francia-olasz háborúban elszenvedett katonai vereség és az azt követő gazdasági csőd következtében alapjaiban rendül meg. Kénytelen Ferenc József belátni, hogy a szabadságharcok vérbe fojtásával, idegen katonai erővel fenntartott Monarchia az összeomlás szélén áll. Ennek felismerése és az új függetlenségi harcoktól való félelem kényszeríti a császárt miniszterelnökének, Bach Sándornak a menesztésére, az Októberi Diploma, a Februári Pátens kiadására. 343