Madách Imre dokumentumok a Nógrád megyei Levéltárban - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 13. (Salgótarján, 1984)

II. rész (1842-1864) - 225. Madách Imre alperes semmiségi panasza a Paczolay-féle birtokperben (Balassagyarmat, 1855. június 28.)

a) A. B. alatti zálogos levélben, nem majorsági, hanem úrbéri Telek foglal­tatik - mit kétségkivülivé tesz azon körülmény is, hogy a' kérdéses Telek ugyan csak azon B. alatti zálogos levél szerint ,,félházhelyünket", mellyen most Walach Misa és Gyura lakik elzálogosítjuk Valach Mihály és György által meg­ülve 's benépesítve volt, és vagyon, - és igy nem majorsági, hanem Úrbéri, mert ha majorsági lenne, akkor nem lenne benépesítve 's Walach Misa és Gyurával megülve. - mert b) az I. RSzám alatti kereset levelében, úgy szintén a' III. RSzám alatti vá­laszban is, a Felperes semmi féle majorsági fél telket nem követelt „actio enim regulát judicem et partes" és így majorsági féltelek a' Felperes részére - mind kérésén 's követelésén túl esső nem is volt ítélhető, - mert c) Az Alperesek mindjárt II RSza. Ellenbeszédjükben előadták, miszerint a' 1 kereseti - házhely nem majorsági, hanem úrbéri - mert dl d) Paróczán majorság nincsen is - tehát majorsági házhely vissza sem adha­tó. - mert ­e) egy majorsági házhely legalábbis 2 úrbéri Telket tesz, - és így ha az Alpe­res majorsági házhelynek kiadásában marasztaltatik, - 's azt kiadni kéntelen az ítélet, miután azon tárgy, mellyen az ítélet végrehajttandó, soha pre nem exis­tált, 's prae nem existal jelennen sem, - nem lészen végrehaj ható -, mert az, 1 t hogy a' nevezett - Telek után erdő rész vagyon a' ház helyett - miután Paróczán A a' Jobbágyság az urasági felügyelet alatt, úgy tűzi mint épületi szabad fajzással bir, még nem teszi majorsági házhelyé, - mert f) az alperes annak a' mit zálogba nem vett, kiadásába lenem marasztaltat­ható, már pedig, hogy az Alperes Majorsági Féltelket a' Felperes elődjétől zá­logba nem vette, igazolja a' B. alatti, - „expressa docent" - tehát majorsági Telek kiadássában le sem is marasztaltatható. ­II. Mi pedig a' Meliórátióktúli elütéssét illeti az Alperesnek, a' hozott ítélet ez érdemben sem ál meg. - mert g) A meliorátiók kérdéssét az alperes, mindjárt a II. RSz. a. Ellenbeszédben nem csak felhozta - hanem az erdő megbetsléséhez Szakértőt is nevezett - 's meliorátiók és deteriorátiók kérdéssének elintézésére 's megbírálására, a II.­RSza. Ellenbeszédben, - és így az első iratban birói szemlét és becset kért elren­deltetted - tehát attúl mint kellő helyen kérettül ti: meliorátióktúl élnem üttettethetik - perben előnem adható - mert maga az Alperes által végbe vitt szemlét és becset, sem a' Felperes sem a' Bíróság nem kötelesek elfogadni. ­Úgy szintén nem kötelesek elfogadni a' Subsidium kivetését, 's elosztását, vagy is a' fizetett subsidiumokból, mi és mennyi esik, a' kezesi birtok rész után, mert h) Ezen ügy a' volt magyar Törvények szerint megbírálandó, a' magyar Törvények pedig a' meliorátiókat és deteriorátiókat bíróilag kisüttetni, 's költ­sönössen és viszonyosán megtérítetni rendelik - de mind természeti mint tör­vényes igazság elleni lenne, ha hogy egyik peres fél által szabadon jogossan és törvényessen tett, 's ellenfélnek használatára 's jövedelmezésére szolgáló be­276

Next

/
Thumbnails
Contents