Madách Imre dokumentumok a Nógrád megyei Levéltárban - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 13. (Salgótarján, 1984)

I. rész (1816-1834) - 2. Bizonyságlevél Madách Sándor és Imre részére (Balassagyarmat, 1816. március 28.)

gosodás eszmeáramlataiból, részese volt az 1790-es rendi ellenállásnak, de nem jutott el a polgári haladás és a nemzeti függetlenség egybekapcsolásáig, . . . ". (MT 314. p.) 1805 óta Pest város díszpolgára. (BK: i. m. 17. p.) Vö. STAUD I. 100. Id. Madách Imi-e: 1781. szeptember 18-án született Alsósztregován és 1834. január 3-án halt meg ugyanott. Ügyvéd; 1803-ban Nógrád megye „becsületbéli", 1804-től tényleges alügyésze. 1806-ban ,,a napóleoni háborúkba átvonuló orosz csapatok ellátásának egyik szervezője", mint a losonci járás főbiztosa. (MT 314. p.) 1810. január 23-án Budán tartott esküvője után feleségét, Majthényi Annát az alsósztregovai ,,új" kastélyba viszi. Felesége hozományával nő a Madáchcsalád Nógrád megyei (Csesztve) és más megyékben (Hont, Szabolcs, Pest) található birtoka, de nő a szórt birtokrendszer kezelésének gondja is; bár már foglalkozik a korszerű gazdálkodás megvalósításával (majorsági birtok növelése, az áru értékesítése stb.), legalábbis Alsósztregován. (MT 314-316. p.) Vö. MOCSÁRY II. Alsó- és Felsősztregova: Szlovák falu Nógrád vármegyében, Szakálhoz 1 1/4 órányira; 60 házzal, 314 evangélikus, 76 katolikus, 4 református, 3 zsidó lakossal, régi evangélikus és újabb katolikus templommal. Határa - beleszámítva a kihasított Dubrava pusztát is — 3007 hold, melyből beltelek 127, szántóföld 1620, erdő („bikkes, tölgyes, cseres") 960, rét 300 hold. Ebből majorsági belsőség 80, szántóföld 727, rét 160, erdő 960, elárkosodott föld legelőnek használva 271 hold, a többi úrbéri. (Majorsági föld tehát összesen 2198 hold, az egész határnak mintegy 70%-a; igazolva Mocsáry Antal megállapítását id. Madách Imre birtokkorszerűsítési törekvéseit illetően.) (Lné meg jegy z.) Az erdő közös legelő. Földje agyagos, köves, néhol vadvizes, hegyes és vízmosásos. Legjobban szereti ezt a talajt a rozs, a zab, a burgonya, a veres lóhere. Rétjei néhol háromszor kaszálhatok. A juhtenyésztés virágzó. A határt és az egész völgyet a Sztregova patak hasítja ketté. Itt található a Madách nemzetség ősi kúriája; a homlokfalán levő kőtáblán „MCCCCXXX" •— alapítási év olvasható. A falu, a határ a Madách-család tulajdona. A kastély alatt nagy kert, gyümölcsös, üvegház is van. Az 1/16-od részt a Boros család bírja. (FE IV. 162. p.) Vö. FE Nvm. 202-205. p., MOCSÁRY I. 85-100. p. Csesztve: A hegyek között fekvő szlovák falu Nógrád vármegyében 210 katolikus, 240 evangélikus, 6 zsidó lakossal, katolikus parókiája és temploma van. Egy völgyben igen régi kövekkel kirakott forráskútja van. Földesura az esztergomi káptalan, a Madách-Majthényi család. U. p. Balassagyarmat. (FE I. 218. p.) Vö. MOCSÁRY I. 325-327. p. BIZONYSÁGLEVÉL MADÁCH SÁNDOR ÉS IMRE RÉSZÉRE Balassagyarmat, 1816. március 28. (...) Nos Universitas Praelatorum, Baronum, Magnatum et Nobilium Comitatus Neogradiensis damus pro memoria tenoré praesentium significantes quibus expedit universis; quod cum nos anno, die, mense, locove infra notatis pro per10