Madách Imre dokumentumok a Nógrád megyei Levéltárban - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 13. (Salgótarján, 1984)

II. rész (1842-1864) - 128. Madách Imre levele Nagyoroszi, Horpács, B. Berinke, Berki, Tereske helységek bíráihoz (Csesztve, 1849. június 6.)

K = Az 1849. április 11-én, a tavaszi hadjárat részeként felszabaduló Balassagyarmat, Nógrád megye élére is új megyei tisztikar állítása volt szükséges. Kossuth április 4-én Repeezky Ferencet bízza meg a kormánybiztosi teendők ellátásával, aki április 14-én felhívással fordul a lakossághoz, 21-én, a losonci közgyűlésen a régi tisztikart felfüggeszti. Szigorú vizsgálatot indít ellenük. - Repeezky mellett Madách Pál a forradalmi eszmék leghatározottabb támogatója; A kormánybiztos Madách Imrét nem bünteti meg. A május 22-én megalakuló új tisztikarban többen vannak a régiek közül, így Madách Imre is - aki főbiztosi állásáról ugyan lemond, mivel ezt a feladatot a teljhatalmú kormánybiztos látja el - árvaszéki ülnök és a megyei választmány tagja. Utóbbi minőségben találkozunk nevével a cári intervenció megindulása után. Nógrádban 1849 május végén hirdeti meg a kormánybiztos az általános népfelkelést. A fegyveres felkelés előkészítésére a megye választmányokat rendel ki, akik a helyszínen tanítják a népet, végzik a szükséges felvilágosítást, összeírást. Mint az egyik választmány elnöke írja alá Madách június 6-án a ,,Hírlelő"-t, a fegyveres gerillacsapat alakítására vonatkozó felhívást. (BELÍTZKY 348-353. p., KF MI ma 116117. p., Kr It. 1973/4. 979. p., MT SZB 297. p.) Tm = Kérésünkre még 1973-ban bocsátotta rendelkezésünkre, használatra, a „Hírlelő" másolati példányát Szabó József, a balassagyarmati Madách-gyűjtemény akkori birtokosa. Azóta változott a helyzet. Az egyre gyarapodó Madách-gyűjtemény kilépett a magángyűjtemények sorából, és a győri Xantus Múzeum őrizetébe került. így a „Hírlelő" is kilépett abból a titokzatos miliőből, amelyre még Krizsán László is utal az Irodalomtörténet 1973/4. számában megjelent tanulmányában, miszerint „e fontos Madách-levélnek egyetlen ismert példánya Szabó József Madách-gyűjtemónyében található." Hogyan kerülhet be kötetünkbe a Hírlelo ? Eredeti forrása a váci Múzeumegyesület 191 l-es Evkönyve. Erről készült másolat van a fentebb említett Madách-gyűjteményben. Kötetünkben több helyen szólunk a Községi Hirdetőkönyvekről, a Liber Currentaüumokról. Feltehető, ismerve a Hírlelő tartalmát és Madáchnak, mint a választmány elnökének levelével kapcsolatos kívánalmait, hogy „kézírású eredetije" — amiről a váci Vak Bottyán Múzeum igazgatója is azt vallja, hogy ,,a második világháború alatt eltűnt" - községi hirdetőkönyvben is megjelenhetett. A ,,levél"-ben idézett helységek bírái kötelesek voltak a ,,Hírlelő"-t köröztetni, amelynek — Madách utasítása szerint — a tereskei bírónál kellett volna maradnia. Tehát illetékesség szerint a levél kézírású eredetije mindenképpen a Nógrád megyei Levéltár tulajdonába tartozna, ha megvolna! A dokumentum közlése szükséges, mert bizonyítja, hogy Madách Imre hivatalában marad, aktív tagja 1849-ben is az eseményeknek, — Repeezky nem bünteti meg, — ez a dokumentum mintegy „záróköve" a Belitzky contra Krizsán vitának. Amit a ,,Hírlelő"-re vonatkozóan Szabó József tanulmányából megtudunk (megjelent: Irodalomtörténet 1975. 3. sz. 787-790. p.): — 1849. június 6-án Csesztvén kelt politikai jellegű körlevél, amelynek kézírású eredetije (Szabó József ismeretei szerint) Bucsek István prelátus-kanonok ajándékaként került a váci Vak Bottyán Múzeum tulajdonába; - hogy Bucsekhez mikor, hogyan került, az ismeretlen -. — Valószínűleg Tereskén „lappangott" sokáig; az 191 l-es megjelenés után az Irodalomtörténet 1912. II. sz. tesz róla említést. — A Madách-levél jellemző sajátságai: Formája körlevél, amit bizonyára futár vitt az említett öt helységbe. Stílusa erőteljes, tömör ós plasztikus. A Hírlelő „a forradalom és a szabadságharc egyik legdrámaibb és legradikálisabb felhívása." (Krizsán László It. 1973/4.) 146