Jobbágyvilág Nógrádban. Tájékoztató a levéltárban őrzött feudális kori összeírásokról - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 12. (Salgótarján, 1989)

Függelék - IV.7.B. Nógrád vármegye adószedőjének - számvevőjének iratai

vente 40 kila jövedelmet adó malmok.) - Tabacae centenaria. (Dohánynak mázsája.) - Paratae pecunia. (Készpénz.) A fentieket rovásra a következőképpen számították át: Miből mennyit tesz ki egy dica (rovás)

: A jobbágy és fia 16 év felett A felesége és a lánya Folyamatosan űzött mesterség Igásökör vagy ló Tejelő tehén Meddő tehén 3 évnél idősebb bika, ill. üsző kettő 1 évesnél " " " " négy Bornak urnájából nyolc Tejelő juhok és kecskékből tizenkettő Meddő " " huszonnégy Bárányokból és gidákból harminckettő Méhkasokból tíz Öreg disznókból huszonnégy Malacokból és süldőkből negyvennyolc A búzából kila huszonnégy Lencséből és babból kila tizenhat Árpából, kölesből és hajdinából kila harminckettő Hitelesített pálinkafőző rézüstökből egy Serfőző kádakból négy Egyköves malomból egy Deszkavágó malomból egy Mészárszékből és borkimérésből egy Dohánynak mázsából egy Készpénz forintban negyven dica Ha a községnek hátrányos adottságai (maleficia) voltak, pl. legelőhiány, állatvész, természeti csapás vagy beszállásolt katonaság, akkor csökkentették a dicaszámot, ha viszont többletjövedelemhez (beneficia) jutottak, pl. malombevétel, fuvar, kereskedelem, növelték a dicaszámot. A XVI-XVII. századi dicalis összeírások többnyire csak a porta vagy a dicaszámot, esetenként a kivetett adó összegét tűntették fel. A XVIII. századtól viszont élesen különváltak az adóalap és adókivetési összeírások. Utóbbiak — az adóbeszedési és hátraléknyilvántartási jegyzékekkel együtt — sokkal kevesebb adatot tartalmaznak, főleg a neveket; az összesítők a községek neveit is. A dicaszámot, a hadi- illetve házipénztárba fizetendő összeget, és az esetenkénti hátralékot tűntetik fel.