Jobbágyvilág Nógrádban. Tájékoztató a levéltárban őrzött feudális kori összeírásokról - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 12. (Salgótarján, 1989)
Bevezetés
Az egyes összeírásfajtákat kronológiai sorrendbe rendezve mindegyiket külön számmal láttuk el, melyek időrendben növekvő számsorban követik egymást. Az összeírást jelölő számsor első három, illetve négy tagja az összeírás számát, a többi tagjai évkorét jelölik. Pl. a 291-1749-50 számsor: a 291. számú összeírást jelenti, melynek keletkezése, illetve érvénye az 1749. "november 1-vel kezdődő és 1750. október 30-án végződő hadiév. A szerkesztésnél a korabeli járásokat, azon belül pedig a községneveket vettük rendező elvként alapul, azonban a trianoni békeszerződés következtében Csehszlovákiához került települések összeírásait nem szerepeltetjük. Ennek az 1980 körül kialakult közlési elvnek a következménye, hogy a volt losonci járás települései teljes egészében hiányoznak , illetve a korabeli kékkői- és füleki járások települései közül csak azok szerepelnek a kötetben, amelyek ma is Nógrád megyéhez tartoznak. A települések nevei az 1973. évi helységnévtárban közölt alakban szerepelnek, de zárójelbe tettük korabeli jogállásukat és elnevezésüket is. Amennyiben a települések összevonásóra vagy községek városokba való beolvadására, beolvasztására került sor az idők folyamán, a beolvadt települést annál a helységnél tüntettük fel, amelyhez 1973-ban tartozott. Az összeállításban szerepeltetjük a most Pest megyéhez, de korszakunkban Nógrád megyéhez tartozó Kismaros, Kisoroszi, Kosd, Penc, Rád, Verőce, illetve a Heves megyéhez csatolt Nagykökényes és Lőrinci helységekre vonatkozó adatokat. Nem tartalmazhatja viszont a kötet (Nagy)Bátony (Alsó-Bátony, Lengyend, Tiribes) /2/, Dorogháza, Hasznos, Maconka, (Mátra)Mindszent, Nádújfalu (Iványpuszta) /3/, Pásztó (Muzslapuszta), (Zagyva)Szentjakab /4/, Szuha, Szurdokpüspöki, Tar lakott helyek adatait, mert ezek a helységek 1950-ig Heves megyéhez tartoztak. Ugyancsak hiányoznak a Hont megyéből átcsatolt Hont, Parassapuszta és (Ipoly)Vece, valamint a Gömör megyéből az 1920-as években átkerült Zabar települések adatai. Bár a Heves megyéhez tartozó községek összeírásait a Heves Megyei Levéltár fénylyukkártyán feldolgozta, azonban ezek rendezési szempontjai más jellegűek, s ezért nem egyeztethetők össze a Nógrád megyeiekkel. így ezeket nem tudtuk munkánkba beilleszteni. További forrásként szolgálhat még a korszak kutatóinak — bár összeállításunkban nem szerepel — a Magyar Országos Levéltár (MOL) E. 156. Urbaria et Conscriptiones (U. et C.) c. állaga, az Esztergomi Primási Levéltár : Acta protocollaria No. 115. Conscriptio Archiepiscopatus Strigoniensis, Tomus VII. 1799/1800. (Érsekvadkert, Dejtár, Patak, Hugyag, Drégely, Palánk, Hont, a drégelyi uradalomnak a mai Nógrád megye területére eső helységei.), továbbá az Esztergomi Primási Levéltár Gazdasági Levéltára : Titulus V. Falusi bírák választása, számadásaik, uradalmi ítélőszékek. Drégelyi uradalom számadásai 1689-1826. Különösen a 818-836. csomókban és a 899-900. kötegekben (1945-ig gazdasági számadások is vannak), illetve a Pest Megyei Levéltár Váci Fióklevéltára : XXXIII. 11 Váci püspökség Gazdasági Levéltára. Prefektusi iratok: a7 Régi levéltár 3/ Decimalia II. Portánkénti dézsmajegyzékek Kis-Nógrád megyéből (1560, 1561, 1568, 1583, 1584, 1593, 1628, 1634, 1652, 1653, 1657, 1658, 1660, 1678, 1679, 1683, 1684, 1701, 1702, 1714, 1717, 1729, 1734, 1742); f/ Úrbéri összeírások (1742-1848) (Berkenye, Borsosberény, Katalin puszta, Kisoroszi, Kosd, (Magyar)Nándor, Nógrád, Nőtincs, Penc, Szanda, Szendehely); i/ Dézsmalajstromok (1735-1848) (Berkenye, Borsosberény, Katalin puszta, Kisoroszi, Kosd, (Magyar)Nándor, Nógrád, Nőtincs, Penc, Szanda, Szendehely). A kötet végén helynévmutató szerepel. Az aláhúzott névalakok a település 1985-ban használatos megnevezését jelöli. A névmutató első oszlopa a helység korabeli elnevezését, a második oszlop a jelenlegi névalakot tünteti fel, illetve itt szerepelnek azon települések nevei is, amelyek valamely településbe
