„…úgy határozotta tekintetes vármegye…” - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 11. (Salgótarján, 1981)

BEVEZETŐ

számára. (7). Összeállításunk elkészítésénél teljességről természetesen szó sem le­hetett, hiszen a Nógrád megyei Levéltárban eddig átnézett és feltárt nagy­mennyiségű levéltári anyagon kívül még számos, átnézésre váró irat található, ahonnan újabb, eddig még ismeretlen statútumok kerülhetnek elő. De a meg­levő statútumokból is elhagytunk jó néhányat; a többször megismételi rende­letekből általában csak egyet közlünk (néhányat pótlólag a csatlakozó jegy­zetben). Ennek egyrészt terjedelmi oka van, másrészt az ismétlődéseket kíván­tuk elkerülni. Néhány esetben azonban ugyanabból a témából két rendeletet is bemutatunk — természetesen különböző időkből —, így a probléma meg­oldásának az útja is valamelyest nyomon követhető. Az igen változatos tartalmú statútumok teljes megértéséhez meglehetősen sok töiténeti ismeret szükséges. Ezt természetesen kötetünkben megadni nem tudjuk, hiszen akkor a magyarázatok nagyobb terjedelemre növekednének, mint maguk a rendeletszövegek. Csupán azt tartottuk feltétlenül szükségesnek, hogy közöljük a szövegekben előforduló idegen (főként latin) szavak jelenté­sét, valamint az egy-kétszáz éves, ma már más értelemben használt magyar szavak értelmezését. A latin szavaknál, ha azok több jelentésűek, elsősorban a közölt statútumokban használatos jelentésre mutattunk rá. Ebben a mutató­ban közöljük a szövegekben és a jegyzetekben előforduló rövidítések feloldá­sát is. Tájékoztató apparátusunkban adunk még tárgymutatót is, ebben szin­tén el kellett tekintenünk a teljességtől, csupán a statútumokban szabályo­zott kérdések felsorolására vállalkoztunk. Nógrád megye statutumalkotásá­nak alakulásáról alkotott képünk teljesebbé tétele érdekében a FÜGGELÉK­ben közzétesszük a Corpus statutorumban található Nógrád megyei rendeletek jegyzékét, mai levéltári lelőhelyük feltüntetésével. Név- és helynévmutató összeállítását nem tartottuk szükségesnek, mivel a szövegekben helyenként előforduló személy- és helynevek lényegében nem ál inak szoros kapcsolatban a statútumok tartalmával. Végül a tartalomjegyzékben felsoroltuk a közölt statútumok jegyzékét. JECYZETEK: 1. Werbőczy István: Hármaskönyv III. R. 2. articulus 3. §. 2. Uo. 3. Palugyay Imre: Megyerendszer hajdan és most. I. kötet Pest, 1844. Megyealkotmány, 177. lap. 4. Uo. 183—185. lap. 5. Uo. 183. lap. 6. Uo. 190. lap Ezt igazolja egyébként a statútumok egy részének zárórészében ta­lálható utasítás is: a rendeletet a községek részére le kell írni, a plébánosok a szószékről hirdessék ki, esetleg másolatban függesszék ki azt a község házánál, később még arról is szó esik, hogy a rendeletet másolják be a falu könyvébe. (A levéltárban megmaradt néhány ilyen könyv, az ún. liber currentalium, is erről tanúskodik). 7. Kolozsvári Sándor—Övári Kelemen: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye, I—VIII. kötet. Bp. Magyar Tudományos Akadémia kiadása, 1885— 18S7. (Monumenta Hungáriáé juridico-historica. Corpus statutorum Hungáriáé municipalium). Az összeállítás készítői a törvényhatóságok közgyűlési jegyző­könyveit nézték át. Hatalmas munkájuk során természetesen több alkalommal nem tudtak világosan állást foglalni egy-egy rendelkezés statutum-vohát illetően, kisebb-nagyobb tévedések, elírások is előfordulnak a kötetekben. Mindezek el­lenére a munka alapvető és egyelőre semmi mással nem pótolható. A Nógrád me­gyei statútumok a mű IV/1. kötetében találhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents