„…úgy határozotta tekintetes vármegye…” - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 11. (Salgótarján, 1981)

STATUTUMOK

â szegény, s csupán szolgálati bérokbol élo megyei cselédekre, kik ha nerrl is közvetlenül, de közvetve az uradalmak javát, alattvalói bátor létét tetemesen előmozdítják, azon eddig szokatlan követelés által tetemesen s elkeserítőleg terheltetnek; szem elől nem veszítve azon körülményt, miképpen a helytartótanács által az uradalmakra nézve kedvezőleg eldöntött ezen ügy azon nemvárt esetben, ha az illető uradalmak ezen felszólításra hajolni éppen nem akarnának, a rendek által legfelsőbb helyre vitetve valószínűleg még egészen más fordulatot is vehetne, a többször érdeklett uradalmak a megyei szegény cselédek iránt a dolog jelen állásában kegyességet gyakorolni s őket a követelt úri szolgálatokból feloldozni szíveskedjenek. Eredeti jegyzőkönyv NmL Nm kgy jkv, 1843. évi kötet, 529. lap. Az 1843. október 9-i közgyűlés jegyzőkönyve, 2637. számú határozat 49. A LEGELTETÉSEK SZABÁLYOZÁSÁRÓL 1844 Folyó évi augusztus 27-i közgyűlésnek 1907. számú határozata által a mai napra tanácskozás és elhatározás alá kitűzött tárgyat t. i. a réteken tavaszszal némely helyütt gyakran Szent György napig gyakorolni szokott káros legeltetésnek megszüntetését tanácskozás alá vévén a rendek, szem előtt tartották azon felszámíthatatlan károkat, melyek a mezei gazdákra abból haramiának, hogy néhol a réteken a közlegeltetés tavasszal gyakran Szent György napig is gyakoroltatik s eképpen a rét azon egész évi termése mindjárt csírájában megrontatik; miután semmi törvény nem lenne, melyen ezen némely helyütt beharapódzott visszaélést alapítani lehetne, sőt ellenkezőleg az újabb törvények lelke és szelleme egyenesen oda lenne intézve, miszerint mindenki földjének, rétjének a természet által azon évre kimért hasznát teljes mértékben elvehesse, márpedig a rét azon évi hasznának teljes mértékű elvételéül nem tekintethetnék, ha ellenkezőleg a józan gazdálkodás elveivel, tavasszal a réti fűnek első sarjadzása a közlegeltetés által letapostatik, lerágattatik, s miután a 840. évi IX. törvény 9-ik §-a világosan kimondaná, hogy a réteken, mindennemű ültetvényekben s a többiben „akármely módon" kárt tenni tilos, az pedig, hogy a tavasszali rétlegeltetéssel a rétben nagy kár tétetik, kétséget sem szenvedne, kötelességüknek tartották a tanácskozó rendek ezen visszaélés megszüntetése céljából kijelenteni, miszerint a törvények lelkét aképpen értik, hogy a tavasz kinyíltától kezdve, midőn a föld fagya kimén, a rét azévi termésének betakarításáig, vagyis október 15-ig napjáig, senkinek más rétjén legeltetni, csapásolni nem szabad, mit is a törvények lelkéből keletkező s jövendőre a megye minden birtokosát kötelezendő statútumképpen ezennel kimondván, ezen határozatot közhírrététel s magok alkalmazása végett mind a 4 járásbéli főszolgabíráknak kiadatni rendelték. Eredeti jegyzőkönyv NmL Nm kgy jkv, 1844. évi kötet, 454—455. lap. Az 1844. november 19-i közgyűlés jegyzőkönyve, 2315. számú határozat.