„…úgy határozotta tekintetes vármegye…” - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 11. (Salgótarján, 1981)

STATUTUMOK

16. Ezen rendszabások közhírré tétetvén egyszersmind minden helységek jegyzőkönyvébe írattassanak bé. 17. A forspontokat se a csendbiztos, se hadnagyai nyugtatvány ne használhassanak, kivévén különös eseteket, példának okáért, ha a rabok átszállítására kívántatnék, melyek a nyugtatványban kijelölendők lesznek. Eredeti jegyzőkönyv NmL Nm kgy jkv, 1833. évi kötet, 135—139. lap. Az 1833. január 26-i közgyűlés, 317. számú határozat. A 17. pontban feltehetően hiányzik a „nélkül" szó (. .. nyugtatvány nélkül ne használhassanak .. . ) 40. A KENDERDÉZSMÁRÓL 1837 Azon küldöttség, mely második alispán úr előülése alatt az úrbéri törvények sikerlésére kívánt némely pótló utasítások javaslatára rendeltetett, következőleg terjeszti elő véleményét. Az úrbéri törvények foglalatjaiban előforduló készpénzbéli fizetésekre nézve a pénz értéke kifejezve nem lévén, jóllehet az ország által állandóan szem előtt tartott elveknél fogva más pénz nemét, mint aranyat és ezüstöt gondolni sem lehetne s így e részben még kétség sem lenne támasztható, nehogy mégis a pénz értéke kifejezésének kimaradása kérdéseket és a földesurak s alattvalóik közt versengéseket következtethessen, nyilván kijelentendőnek véli a küldöttség, hogy mind a törvényben előadott helypénz, katlanpénz s robot váltságai, mind pedig áltáljában azon pénzbéli tartozások, melyek a Theresianum urbárium behozatala alkalmával divatban lévén az illető úrbéri könyvbe jegyeztettek s a jelen törvény által el nem törültettek, ezüstben legyenek fizetendők. A VII. törvény 2. §. szabadon hagyván a jobbágyoknak, hogy a kenderdézsmát fonással megválthassák, nehogy ezm szabad választás iránt kívánt nyilatkoztatásoknak önkényes változtatása vagy időn kívüli történte versengéseket következtethessen, határoztassék meg ezennel, hogy a jobbágyok ezen megváltás iránt kívánságukat vagy örökös, vagy több meghatározott esztendőkre kötendő egyezség által tartozzanak kinyilatkoztatni, egyébként a földesúr a jobbágyok által kívánt kenderdézsma megváltásának elfogadására nem köteleztethetvén. Egyébaránt a kenderdézsmának fonással való megváltása csak az eddig kendertermesztésre használt földekre értetődvén, ha más földeken kender termesztetnék, abból úgy, mint más termékekből, a rendesen járó kilenced, tized, vagy egyéb dézsma kiadandó marad anélkül, hogy a fonással való megváltás a jobbágyság által kívántathassák. Az új törvény értelmében a jobbágyok csak a kilencedet tartozván ingyen behordani, a tized béhordása csak a robotba való beszámítás mellett kívántathassák. A földesuraknak teendő szekeres munkákra nézve az lévén a törvény rendelete, hogy azok alkalmatos eszközökkel s célszerű módon tétessenek, nehogy ezen rendelés a szántáson kívül más munkákra adható 2 vonómarha alkalmatlan volta által kijátszattathassék s ez a földesúr s alattvalói közt versen-