„…úgy határozotta tekintetes vármegye…” - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 11. (Salgótarján, 1981)

STATUTUMOK

törvényszék elölülőjének küldje meg, ezáltal mind a tolvaj elremíttetik, mind pedig a lakos, ki gyakran tudatlanságbul a lopott marha árulását magára vállalja, vigyázatba tétettetik. 7. Ily vásárok alkalmával, ha jelenvaló rendtartás áthágásában nemesember tapasztaltatnék, azt, ha nemessége, lakása és maradása bizonyos, fenyítése végett adja fel a megyének, ha pedig kóborló rossz emberek társalkodásáról gyanús, vagyis ösmeretlen nemességű és lakású volna, mint akármely rossztévőt, a törvény értelméhez képest fogassa meg és tettéről való tudósítás mellett küldje bé a megye fogházába. 8. A csendbiztosi hadnagyokat a járásbéli főszolgabírák urak hozzájárulásával alkalmatos személyekből tartozzék választani, kiknek szolgálat jókból való kicsapása, mint más nagyobb fenyíték is csak a törvényszéki elölülő befolyásával eszközöltethessék. Eredeti jegyzőkönyv NmL Nm kgy jkv, 1833. évi kötet, 139—142. lap. Az 1833. január 26-i közgyűlés jegyzőkönyve, 317. számú határozat. A szabályzat még kitér a csendbiztosi hadnagyok kötelességeire is, valamint arra, hogy a csendbiztosok és hadnagyok fenntartását érintő kérdésekben „az adózó nép minden önkényes és bészámítások(on) kívül lévő terheltctésektül mentté tétessék". A közgyűlés ezúttal még arról is határozott, hogy mivel a megye kiterjedése és elhelyezkedése miatt egy csendbiztos nem tudja megfelelően ellátni a közbiztonsági feladatokat, a „gonosztévők megzabolázását", szükség van két csendbiztosi állásnak a felállítására és egyúttal a hadnagyok számának a szaporítására is. A csendbiztosi hadnagyok eltartásának szabályozását egyébként a következő, 39. számú dokumentum tartalmazza. 39. A CSENDBIZTOSI HADNAGYOK ELLÁTÁSÁRÓL 1833 1. Határoztassék naponként való úti tartásbéli illetősége minden csendbiztosi hadnagynak úgy, hogy azontúl semmit a helységtül ne követhessen s a helybéli bírák a helység részéről adni ne merészelhessenek. 2. Ezen napi illetőség álljon 1 font húsból, légyen az marhahús, vagy juhhús levessel megfőzve és 2 font kenyérből az egész napra értetődvén, de csak mikor házátul távol lévén szolgalatjában jár. 3. Mivel ezen hadnagyok folyvást való fáradozás által nagyon terhelve lennének, hogy könnyebben teljesíthessék veszedelmesebb szolgalatjaikat, e tekintetből nem ugyan a bizonyos italt, mely az áruk különbségére is a helybéli elöljáróknak adható veszedelmes ingerre nézve a köznépet ismét terhelni fogná, de naponként bizonyos summát, de szinte csak mikor szolgálatban hazulról távol járnak példának okáért 8 krajcárok lennének kivetendők úgy, hogy ezen, a helységek által csak naponként kiszolgáltatandó fizetésen túl a helység terhére az elöljárók a csendbiztosi hadnagyoknak akármit is adni ne próbáljanak. fii