„…úgy határozotta tekintetes vármegye…” - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 11. (Salgótarján, 1981)
STATUTUMOK
A TÜZESETEK MEGELŐZÉSÉRŐL 1302 Hogy a tűznek s gyúlásoknak keserves és mindenkor messze terjedő következései, amennyire lehet, meggátoltassanak, a felséges Magyar Helytartó Királyi Tanács és ezen tekintetes nemes Neográd vármegyének rendjei szükségesnek ítélték többszöri alkalmatossággal erre célozó hasznos parancsolatjaiban és nevezetesen az 1793-dik esztendő szeptember hónapnak 27-dik napján 847-dik szám alatt, 1794-dik esztendő májusnak 4-dik napján 360-dik szám alatt, 1794dik esztendő júniusnak 4-dik napján, 483-dik szám alatt és azon esztendő augusztusnak 30-dik napján, 802-dik szám alatt, 1796-dik esztendő augusztusnak 30-dik napján, 599-dik szám alatt, 1797-dik esztendő augusztusnak 23-dik napján, 536-dik szám alatt, 1798-dik esztendő májusnak 3-dik napján, 332-dik szám alatt, 1798-dik esztendő júniusnak 19-dik napján, 458-dik szám alatt hozatott végzéseikben, e következendő rendeléseiket kiadni: hogy. Először: A házak derekainak fából, mint könnyen gyulladható szerből való építése meg nem engedődik, sőt til tátik, tisztviselő uraknak meghagyván az ilyetén házak derekainak lerántatása iránt rendeléseknek megtételét. Másodszor: A lent, vagy kendert, úgy más baromeledelt, a fűtött szobákban, avagy sütőkemencékben nem szabad szárítani, parasztra nézve 12 pálca, nemesre nézve 12 forint büntetések alatt. Harmadszor: A lövöldözés, s minden puskaporral való élés bent a falukban, avagy azokhoz közel megtiltatik, parasztra nézve 24 pálca, nemesre nézve 24 forint büntetés alatt. Negyedszer: Senki ne merészeljen lámpásban bé nem zárt gvertyavilággal, égő üszökkel, vagy eleven szénnel a faluban, istállókban, padlásra, csűrbe, szecskametélő, cséplés, lentilolás, gereblelés helyein vagy más efféle helyekre menni, amelyeken könnyen meggyulladható szerek tartatnak: a pipázás rendelésben kiszabott büntetések alatt. Ötödször: Nevezett helyeken senki ne merészeljen dohányozni, ámbátor fedéllel bé legyen is borítva a pipája; a már kiszabott büntetések alatt. Hatodszor: A gazdák hitveseiknek, leányaiknak és szolgáiknak szorgalmatosan elméjekben nyomják, hogy a főzés mellett a vajjal óva. és vigyázva bánjanak, s kiváltképpen, ha a vaj lángot vet, abba vizet ne töltsenek, hanem más edényt reáborítván, vagy hamut, vagy földet és égő vajra reáhintvén fojtsák el annak lángját. Hetedszer: Hasonló szorgalommal éljenek a meleg hamu körül, mivel annak vigyázatlan kitöltése, padlásra való hordása könnyen meggyúlaszthat valamit, s abból tűz támadhat, azért nagyobb bátorság kedvéért mindenkor meg nem gyulladható helyre öntessék, a második szám alatt határozott büntetés mellett. Nyolcadszor: Minden helység éjjel strázsál tartson, kik éjjeli órákon a helységben fel s alá járjanak, s minden félbehagyás nélkül a tűzre vigyázzanak, a fentléteket kürtfújás által jelentsék, s amint bő füst, vagy más jel által a tűzről gyanakodnának, annyival inkább, ha valóban a kirohanó tüzet észrevennék, azonnal kiáltás által, szüntelen kürtfújás, az ablakok és ajtók zörgése által a la-