„…úgy határozotta tekintetes vármegye…” - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 11. (Salgótarján, 1981)
STATUTUMOK
hattá, azhonnan következett az, hogy az ilyetén causákot vagyis ügyeket kapitány eleiben parasztvármegye gyűlésére vitték, ezen dolognak orvoslása peniglen ennekutána az fog lenni, hogy ha olyan csekély a dolog és egy földesúr jobbágyi között vagyon, azt a földesúr, vagyis arra rendelendő embere igazítsa el, hol pedig két földesúr jobbágya között volna a dolog, a pörösök mindazáltal egy helyben laknának, azt azon helységnek bírái és esküdtjei igazítsák el, hol penig két helységben laknának a pörösök, minthogy az ország bevett törvénye szerint a felperes, avagy a kereskedő fél az alperesnek bírájátul tartozik igazságot kérni, azért azon helységnek bírája, azhol az alperes lakik, midőn a felperestül megkerestetik, igazságot tegyen néki, mely akar egy helyen, akar más helyen kimondatott igazságot, hogyha vagy egy, vagy más fél meg nem állana, az olyatén igazságot az meg nem egyező fél vigye a meglátásra szolgabíró uramhoz, tartozván akkor az helység bírája is az olyatén perelő személyek a szolgabíró uram előtt megjelenni. 11. Minthogy pedig ezen vármegyébül gyakrabban a szegénység földesurak és a közönséges tehernek kárával más nemes vármegyékben szoktak szaladozni, azért hogy ezen vész eltávoztassák, tisztekben áll a kapitányoknak ezen dolog körül elkövetni. Elsőben. Minden helység bíráinak parancsolják meg, hogy a magok falujában levő lakosaikra úgy vigyázzanak, hogy mihelyt észreveszik valamelyikét a lakosok közül készülni, azt azonnal fogják meg, és azonnal kapitányoknak adjanak hírt, hogy az osztán a földesuraknak kezében adhassa, mert másként, minthogy lehetetlen az, hogy a szomszéd szomszédjának elmenetelérül ne tudjon, az ilyetén falu, azhonnan lakos elmegyen, 40 forint büntetéssel marad. Másodszor. Tartozzék minden falu, kivált a bírák és esküdtek arra vigyázni, hogy amidőn rakott szekerek mennek, azokat szorgalmatosan megvizsgálják és ha tapasztalják ezen vármegyébül levőknek és annyival inkább szökötteknek lenni, portékájukat árestálják meg személyekkel együtt. Nemkülönben a szomszéd nemes vármegyékbeli szökevényekkel is azt cselekedjék. Harmadszor. Mindennek rendesebben való folytatására, mivel az ilyetén elmenetel gyakrabban éjszaka esik meg, s mind peniglen más történhető gonoszoknak elkerülhetésére minden faluban éjszakákon strázsákat állítsanak fel a bírák, úgy, hogy nagyobb faluk többet, a kisebbek peniglen kevesebbet tartsanak minden éjszaka, kik is egy helyben tüzelvén tartozzanak a falut körülkörül- járni és mind erre, mind penig más gonoszságra vigyázzanak. 11- szcr. Vannak ezen vármegyének az ország törvénye mellett rendelt némely statútumai, aminéműek a parasztság által elkövetett szabad vadászat, makktermő fáknak vágása, és az egyháznapkor táncolásnak meg nem engedése, ezért az ilyeténeknek eltávoztatására a kapitányok szorgalmatosan vigyázzanak, és ha valahol az ilyeténeket elkövetni észrevennék, azonnal az ilyeténekrül a nemes vármegyének, a viceispán úrnak hírt tegyenek, hogy peniglen ezen közjóra a vadászat iránt tett statútum annyival inkább foganatosabb légyen, nem fog szabad lenni a kapitányoknak vagyis hadnagyoknak akármicsoda praetextus és szín alatt, hanemha a nemes vármegye specialis determinatioját veszik, vadásztatni a szegénységgel. 12- mo. Mivel pedig a búza- és zabbeli impositát a kapitányok fogják szedni, azért ennek incassatioja, erogatioja körül ezt fogják megtartani. Elsőben: A repartitionak listáját vegyék kezekben a processus szolgabírájátul,. amelyhez legyen adnectálva a vármegye determinatioja, vagyis impositája.
