„…úgy határozotta tekintetes vármegye…” - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 11. (Salgótarján, 1981)
STATUTUMOK
A JÁRVÁNYVESZÉLY MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS TEENDŐKRŐL 1739. Mivel a tekintetes vármegye tudomást szerzett a vészthozó járványnak mindenütt fenyegető következményeiről, csatlakozik a Királyi Helytartó Magyar Tanácsnak mostanában két ízben is közzétett rendeleteihez — melyek a járványveszély elhárítására vonatkozó intézkedéseket tartalmaznak — megfontolja továbbá, hogy a megye határához közel fekvő Hont megyei Maros községben a közeli napokban kitört a járvány és annak veszedelmes terjedéséről megyénk biztosa, Heroldt Tamás jelentést adott, a tekintetes vármegye a fenyegető járvány veszélyének Isten segítségével való távoltartása érdekében elrendeli négy egészségügyi biztosnak a kirendelését (a hozzájuk tartozó lovasfutárokkal együtt), a tekintetes Hont, Pest—Pilis—Solt, valamint Heves megyék határaira Darvas János, Baloghi János, Battha Bálint és Heroldt Tamás urak személyében és őket az alábbi — őfelségének a járvány veszélyt érintő nyílt rendeletével mindenben megegyező utasítással látja el: Először: Mindazokat, akik a nevezett vármegyékből Nógrád megyébe óhajtanak belépni, csak abban az esetben engedjék be, ha hiteles útlevelük van, mégpedig szabad királyi városok lakói esetében a városi elöljáróságtél, mások esetében az illető megye alispánjától, járási szolgabíráitól és esküdtjeitől. (Sem földesurak, sem helyi bírák vagy plébánosok által kiadott írás nem fogadható el). Az útlevelek legyenek láttamozva, mindazokon a helyeken, ahol a nevezettek átutaztak, vagy tartózkodtak. Miután alapos átvizsgálás után bebizonyosodik, hogy: Másodszor: a nevezett utasok egészséges helyről jönnek és csak egészséges, a vészthozó járványtól még meg nem fertőzött helyeken jöttek át, a biztosok útleveleiket lássák el láttamozással és úgy engedjék őket további útjukra. Végül pedig. Harmadszor: mindazokat az utazókat, akik nincsenek ellátva hiteles útlevelekkel, vagy az útleveleikről a szükséges láttamozások hiányoznak, illetve fertőzött helyről érkeztek, azokat a megyébe való belépéstől a lovasfutárok — sőt, akár a lakosság segítségével is —• ha ez szükséges, eltiltsák, őket elkergessék, és a továbbutazásukat bármi módon megakadályozzák. Negyedszer: Ha pedig az ilyen hiteles útlevelet nélkülöző vagy a szükséges láttamozások híjával levő személyek erőszakkal igyekeznének behatolni, az ott levő lovasfutárok segítségével saját helyeikre átvitessenek; azok pedig, akik mellőzve a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket és az említett átjárók megkerülésével titokban, más helyeken kísérelnének meg a megyébe behatolni, azok azonnal erővel elűzendők, a továbbmenetelben, illetve a visszatérésben megakadályozandók, ha szükséges, erőszakkal. Az ilyen esetekben egyébként ötödször: valahányszor a szükség úgy kívánja, a helységek lakosai az egészségügyi biztos felhívására, vagy a lovasfutárok felszólítása alapján kötelesek azonnal indulnk akár az útlevél nélkül, erőszakkal vagy alattomban behatolni szándékozók, akár a fent írt igazolásokkal nem rendelkezők üldözésére és kikergetésére. Melyet ha nem volnának hajlandók megtenni, akár az említett