„…úgy határozotta tekintetes vármegye…” - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 11. (Salgótarján, 1981)

STATUTUMOK

A MOLNÁROK ÉRDEKEINEK VÉDELMÉRŐL 1709 Mi Nógrád vármegyének egyházi, úri, főnemesi rendéi közönségesen adjuk tudtára mindenkinek, azkiknek illik ez levelünk rendiben: hogy az alább írt napon és helyen, vármegyénket illető némely dolgainknak elintézésekre és rendben vételekre nézve generalis gyűlésünkben együtt lévén, több instansok között a vármegyénkben levő molnárok közönségesen nyújtottak élőnkben alázatos instantiájokat, melyben detegálták mostani időkben sok külön-különféle munkákra, úgy mint gácsi és nógrádi praesidiumok reparatioja, s hajók, hidak s egyéb occurálni szokott eszközök csináltatása körül való dolgokra levő distractiojokat s ezekben legnagyobb injuriajokat állítván abban, hogy amidőn parancsoltatik is valahová való menetelek, többire csak az olyanok szenvednek, azkiket közelebb érik, s némelyek, azkik távul való helyeken laknak, békével folytatják magok hivatalját amazoknak rövidségekkel, instálván alázatosan, hogy ezek iránt olyan rendet szabjunk eleikbe, mely mellett subsistálhassanak és az occurrálandó teherviselésekben mindnyájan egyaránt részesüljenek. Constálván azért előttünk, hogy kivált ezen időben az említett molnárokat gyakori munka szokta hol egy, hol más állapotokban követni, instantiájokat igazságosnak ítéltük, s ahhoz képest is tanácskozván egymás közt rendes subs istentiájukról, megegyezett akarattal tetszett azon molnárokat az alább írt punctumokkal circumscribálnunk, s instantiájokra eszerint resolválnunk. Primo. Válasszanak az egész vármegyénkben levő molnárok magok közül egy főbírót, azki arra alkalmatos leszen és azon kívül minden processusban annak egy-egy vicebíráját, oly véggel, hogy azoktul függjenek és midőn valami munkára molnárok kívántatnak, vármegyének parancsolatjábul, szolgabírák uraimék intimálván az molnár bíráknak, tudhassák ők rend szerint a molnárokat kiállítani, hogy jusson mindenkinek az közteherben. Secundo. Ha valaki az molnárok közül engedetlenkedik, magát rendetlenül viseli, valamely excessust elkövet, szabad lesz a főbírónak társaival együtt törvényt látni az olyanra és azt megbüntetni, mindazonáltal három rhénus forintnál feljebb büntetni authoritások nem engedtetik. Azki penig olyat vétene, hogy nagyobb büntetést érdemelne, azt tartozzanak magistrátusunk előtt bevádolni. Tertio. Az főbírónak és vicariusainak hivataljában légyen megvizsgálni, ki miként őröl minden malmokban és egy aranyhoz vámmértéket csináltatni, hogy egy malomban se legyen nagyobb vagy kisebb, ha valakit az őrlés vagy mérték iránt ravaszságában tapasztalnak, azt is tartozzanak magistrátusunknak deferálni, hogy érdemlett büntetését vehesse. Quarto. Arra is szorgalmatos gondjok légyen, hogy az malmok csináltatása másoknak kárával ne legyen, kit igyekezzenek minden úttal-móddal eltávoztatni. Quin to. Hogy penig ingyen való szolgalatjukat annál inkább vihessék véghez, ennekutána az falutul külön conscribáltassanak s ne legyen semmi jurisdictioja rajtok az falusi bíráknak és quártélyosoktul is immunisek legyenek, hanem ha olyanok találkoznának, akik házhelyet élnek, azok nem vonhatják ki az házhely iránt a falu terhe alul magokat.