Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)
Dokumentumok - I. Kisipari termelőszövetkezetek, földművesszövetkezetek
sérletet tettünk a termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal való társulás létrehozására, illetve ilyen jellegű boltok társulásos alapon való üzemeltetésére. Terveink megvalósulását akadályozta, hogy a partnerek kereskedelem-politikai meggondolásokból, ilyen egységek üzemeltetését a város központjában — legforgalmasabb helyén — tartják célszerűnek. Ezt a feltételt nem sikerült napjainkig biztosítani. Balassagyarmaton üzemelő felvásárlási egységeink foglalkoznak zöldség-gyümölcs, burgonya, méz, baromfi, tojás, házinyúl és egyéb olyan vegyes áruk felvásárlásával, ami termékforgalmazási rendszerben nem tartozik a kötött pályához. Felvásárlási tevékenységünk fő bázisa a háztáji, kisegítő gazdaságok, ezen felül néhány tsz-el, ÁG-gal is kapcsolatban állunk ... Felvásárlási forgalmunk különösen az 1967-es évhez viszonyítva csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka, hogy a gazdaság irányítási reform következtében a több-csatornás értékesítési rendszer funkcionálása következtében úgy a termelők, mint a felhasználó vállalatok igyekeznek az árut közvetlenül értékesíteni, illetve beszerezni... Felvásárlási tevékenységünk továbbfejlesztésének útja a következő: megfelelő kapcsolatot kell kiépítenünk a környező mezőgazdasági üzemekkel és az előnyös feltételek biztosításával meg kell nyernünk őket Balassagyarmat város ellátásába való bekapcsolódása érdekében ... Szövetkezetünk kereskedelmi hálózatának kulturáltsága nem tart lépést a forgalom fejlődésével. Lehetőségekhez mérten mindent megteszünk a helyzet javítására, azonban adottságaink behatárolnak bennünket. A kulturáltság növelése anyagi konzekvenciát von maga után, főleg fejlesztési alapigénnyel lép fel. Jelenleg azonban ezen a területen az a helyzet, hogy fejlesztési forrásaink objektív tényezőkből fakadóan nem elégségesek a meglévő állóeszközök szinten tartásához sem. Pl.: 1969. évi nyereség és amortizációs alap szerint képezhető fejlesztési forrásunk alig haladja meg a 800 000 Ft-ot... Mindezen tényezők következtében hálózatunk kulturáltságának növelése, annak bővítése csak saját forrásból lehetséges, amelynek forrásai az előzőek alapján már ismeretesek, ezeknek kiegészítését a szövetkezeti tagságtól való részjegyekkel, tagsági kölcsönökkel növelhetjük. Különösen az 1969-es esztendőben a tagság mintegy 260 000 Ft-tal járult hozzá a fejlesztési források bővítéséhez. . . Szövetkezetünk tagsága Balassagyarmaton és környékén arra inspirál bennünket, hogy fejlesszük balassagyarmati szaküzlethálózatunkat. Régebben 1962. előtt szövetkezetünk igen szép szaküzlet hálózattal rendelkezett, amelyet az akkori rendelkezések folytán — területi elhatárolás miatt — az állami kiskereskedelmi vállalatoknak átadtunk. A területi elhatárolási rendszer megszűnt. Balassagyarmaton a hálózat-fejlesztésre lehetőségünk adott, amit természetesen behatárol a IV. ötéves terv alatt képezhető fejlesztési alap ... A jelenlegi lehetőségekkel számolva 1970-es évben meg kívánjuk oldani működési területünk lakosságának kenyérellátási problémáját, azáltal, hogy Balassagyarmaton a Sütőipartól átvett, Kossuth út 8. szám alatti sütőüzemet korszerűsítjük és üzembehelyezzük. 94
